Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
110 hasznos a fiatalok számára. Nem véletlen, hogy mi már évek óta foglalkozunk ezzel. Számos javaslatot tettünk, ahogy előterjesztő úr is utalt erre. (17.30) Azt azért én kijav ítanám, hogy itt minden esetben önök csak például a költségvetési vonzata miatt szavazták le a mi javaslatainkat. Konkrétan például a három évvel ezelőtt benyújtott, a passzív hallgatókra vonatkozó javaslatunk, miszerint ők is legyenek jogosultak diákmunká t végezni, önök konkrétan a bizottsági ülésen azt mondták el, nem a költségvetési kihatásokra hivatkoztak, hanem azt mondták el, hogy önök igenis azt tartják helyesnek, hogyha különbséget teszünk a nappali jogviszonyban tanuló, felsőoktatási intézménybe já rók között és a passzív jogviszonnyal rendelkezők között. Én örülök, hogy ilyen tekintetben is fejlődött az álláspontjuk, és végre, három év után elfogadták ezt a javaslatot, mert ez igenis sok ezer fiatalnak jelent segítséget annak tekintetében, hogy tudj anak munkát vállalni akkor is, amikor éppen nem aktív hallgatói jogviszonyukat élik meg. A probléma létező, amivel ez a kérdéskör, ez a mostani, előttünk fekvő határozati javaslat, törvényjavaslat foglalkozik, ugyanakkor nekem is a formai követelményekkel kapcsolatban lenne kérdésem Kósa Lajos irányában. Ugye, az nem hangzott el az expozéban, pedig szerintem egy érdekes dolog lehetett volna, hogy mégis mi történt múlt hét szerdán, amikor néhány órával annak a konkrét javaslatnak a megtárgyalása előtt vissza vonták a törvényjavaslatot, majd pedig benyújtották új formában, új formában, amely már kormányrendeletbe helyezte át a konkrét képletet és annak a mértékének a megszabását, hogy mit is kell minimálisan fizetni egy diákmunkásnak. Itt tehát nagy különbségrő l van szó, mert tudjuk nagyon jól, hogy egy kormányrendeletet nem tart önöknek semmibe módosítani, ugyanakkor, hogyha ez törvényben lett volna rögzítve, akkor minden egyes alkalommal ide kellett volna hozniuk a Ház elé ezt a javaslatot, ami véleményünk sze rint helyes lett volna, ha ez a kérdéskör itt, a Ház előtt kerül átbeszélésre, és mondjuk, az ellenzéki pártok is kifejthetik a véleményüket, hogy konkrétan azzal az ominózus, mondjuk, 15 százalékkal mi egyetértünk vagy nem értünk egyet, meg egyébként, hog yha már itt a diákmunkáról beszélünk, akkor milyen más problémakör merül fel ezen téma kapcsán. Mi helytelennek tartjuk azt, és nagyon rossz irányú lépésnek tartjuk azt, hogy ahelyett, hogy törvény rendelkezne erről, és az Országgyűlés tudná azt módosítani egy komolyabb vita után, ehelyett önök kormányrendeletben tudják ezt módosítani, ki tudja, hogy milyen lobbiknak, milyen érdekeknek megfelelően. Értem én, hogy önöknek ez könnyebb, viszont mi ezzel nagyon nem tudunk egyetérteni, és szeretném is, ha Kósa L ajos majd a zárszavában, vagy akár a felszólalásom után reagálna arra, hogy mi játszódott le itt a háttérben, ami miatt azt a törvényjavaslatot vissza kellett vonni, és ezt az új formáját, ezt az általunk kevésbé támogatható formáját nyújtották be helyette . A probléma létező, ahogy mondtam, miszerint igenis a diákmunkások esetében előfordult az, hogy akár az iskolaszövetkezet trükközésének köszönhetően, akár a munkaadó trükközése miatt akár a minimálbérnél is kevesebb pénzt kaptak meg óradíjké nt ezek a fiatalok. Ugyanakkor én úgy érzem, hogy ez a javaslat, annak ellenére, hogy a szándékot értékeljük és jónak tartjuk, mégsem tudja egy az egyben megoldani ez a javaslat ezt a problémát, ugyanis a kormányzati kommunikációval ellentétben most nem ar ról van szó, hogy a diákok új minimálbért kapnának vagy emelnék a fizetésüket, ugyanis a munka törvénykönyve eddig is egyértelműen előírta, hogy bruttó 604 forint a legkisebb adható órabér. Az, hogy voltak olyan diákok, akik mégsem kaptak ennyit kézhez, az nem a törvényi szabályozás hiánya miatt volt, hanem azoknak a trükköknek a kapcsán, amiknek szemtanúi lehettünk itt a diákmunka kapcsán, amikkel továbbra sem foglalkoznak, és én ezt egy súlyos hiányosságnak érzem. Hiányosságnak érzem azt, hogy nincs lehet ősége egy fiatalnak arra, hogy amikor vele szemben, mondjuk, úgy jár el az iskolaszövetkezet vagy a munkaadó, ami őt hátrányosan érinti vagy méltánytalan, akkor nincs lehetősége megtenni a szükséges lépéseket. Én sokkal inkább azt tartanám fontosnak, vagy azt is fontosnak tartanám, hogy teremtsünk egy olyan lehetőséget ezen fiataloknak - itt most a fiatalok alatt fontos azért egy picit belegondolni
