Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
108 (17.20) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Szakács László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amit Kósa Lajos képviselőtársunk elmondott, van ennek a jogszabálynak biztosan ilyen olvasata is, hozzátéve, hogy e léggé lólépésben haladtunk. A diákszövetkezetek bemutatásában nagyjábanegészében egyetértünk, de egy picit hamar jutottunk el a tescós karácsonyfaárusítástól az Európai Unió bérszínvonalának elérésén keresztül az Európai Unió fiataljainak munkaerőpiaci p roblémái megoldásáig. Úgy gondolom, hogy ennek a jogszabálynak azért van egy olyan olvasata, ami azért ennél egy kicsit kevesebbet céloz meg. A múlt héten tényleg tárgyalta a Ház a passzív és az aktív hallgatói jogviszonyt, és úgy gondolom, egyetértettünk abban, ami abban benne foglaltatott. Nagyrészt azzal is egyet lehet érteni, amit Kósa Lajos is elmondott ebben a jelenlegi expozéjában. Annyit viszont muszáj elmondani, hogy itt, ugye, két javaslat van, csak az egyiket önök visszavonták. A két javaslat sok ban nem különbözik egymástól, két apró különbség van. Az egyik az, hogy az egyiknél nemcsak Kósa képviselőtársunk az előterjesztő, hanem Szatmáry képviselőtársunk is. A másik pedig az, hogy önök még meghatároztak egy 15 százalékos minimális működési összeg et. Ebben a második javaslatban, hiszen a korábbit visszavonták, már kivonják a törvényalkotás felügyelete alól, és egy majd valamikori képlet vagy egy létrejövő képlet alapján, most már tudjuk, hogy nagyjábanegészében a minimálbérhez kötve fogja majd a k ormány az ő rendeletében megállapítani azt, hogy mi történik ezekkel a kifizetésekkel, illetve hogyan kell megállapítani a működési költséget az iskolaszövetkezeteknél. Ez a jelenlegi, benyújtott javaslat valójában technikai jellegű módosításnak tűnik, de ahogyan ezt képviselőtársam is mondja, én is látok ebben egy mélyebb értelmet, csak én másfelé látom ezt a mélyebb értelmet, mert, hogy Kövér Lászlót idézzem, már sokkal több a tapasztalatunk, mint amennyi illúziónk maradt. Azt látjuk, hogy ugyan az indokl ásból ki lehet következtetni a kormányzati szándékot, most már azt is tudjuk, hogy a minimálbérhez fogják kötni ennek a képletnek a legfőbb elemét, de ezt a képletet egyelőre nem ismerhetjük meg. Mégis azt gondoljuk, ahogyan Kósa képviselő úr is mondta, az a piaci szegmens, amelyik akármekkora is, ha 130 ezer fős is, és ezeknek az iskolaszövetkezeteknek így, főleg akkor, ha 15 százalék környéki működési költséget állapítanak meg, amelynek betartására fogják kötelezni őket, akkor valószínűleg szűkülni fog ez a piaci szegmens, és nem megoldani fogja a problémákat, hanem problémákat fog keletkeztetni. Mert a munkaerőkölcsönzésben 812 százalék között vannak ezek a költségek, és egész egyszerűen olcsóbb a munkaerőkölcsönzés, mint az iskolaszövetkezeti, magyará n mondva: diákmunkával elérni bármilyen célt. Amiket egyébként elmondott képviselőtársam, mindegyikkel egyet lehet érteni, a munkaszocializációtól a szakmai tapasztalat megszerzésén keresztül bármelyikig. Na, ezeket fogják szűkíteni. Ez alapján a képlet al apján, amit most már sejtünk, hogy mihez fogják kötni, melyik számhoz lesz majd közelebb, valójában fixárasítják ezt a munkát. Lesz ebben egy olyan minimum, egy olyan fixárasítás, hogy ha szebben mondom, egy kvázi hatósági ára lesz ennek a munkának, ami ny ilvánvalóan torzítja azt a piacot, amin ez a magyar unikum, ahogyan mondja, eddig betöltött egy bizonyos szerepet. Kérdés az, hogy ha ennyire sikeres, kérdés az, ha ilyen példamutató, akár az Európai Unió sok tízmilliárd eurós programjával szemben is úgy g ondoljuk, hogy sokkal értelmesebb egy ilyen unikális, egyedülálló szövetkezeti és munkaszervezési formát meghonosítani akár az egész Unióban, akkor miért szűkítjük ennek lehetőségét. Miért szűkítjük ennek lehetőségét? Miért tesszük fixárassá, miért tesszük hatósági árassá? És most újra visszautalok arra, hogy lehet ennek egy olyan olvasata is, amit Kósa képviselőtársam
