Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 9. hétfő (54. szám) - Alexov Lyubomir nemzetiségi szószóló - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Van-e jövője a nemzetiségi színjátszásnak Magyarországon?” címmel - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
994 (Hordozható mikrofonba.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Vane jövője a nemzetiségi színjátszásnak Magyarországon? Az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatása, kulturális jogok érvényesülése érdekében fogalmaz meg rendelkezéseket. A színházakat érintő finanszírozási modell változása során azon ban drasztikusan csökkent a magyarországi nemzetiségi színházak támogatása az elmúlt években. (13.30) Például a Magyarországi Szerb Színház állami támogatása 2009ben 38 millió forint volt, 2013ban 22 millió forintot juttatott a költségvetés a színházi sz ervezetnek. Ez a támogatás 43 százalékkal való csökkenését jelenti. A nemzetiségi színházak számának növekedésével és a keretösszeg szűkítésével egyidejűleg az egyes színházakra jutó támogatás összege tovább csökkent, ugyanakkor örvendetes módon a nemzeti és kiemelt kategóriájú színházak esetében nem történt ilyen mértékű elvonás. A finanszírozási gondok mellett a nemzetiségi színházak az alábbi problémákkal szembesülnek még: a nemzetiségi színházak szakmai díjakra való felterjesztéseit évről évre elutasítj ák. Az elismerés hiánya fontos motivációvesztést jelent a nemzetiségi alkotók körében. Az Arcusfest volt a nemzetiségi színházak országos fesztiválja. Forráshiányra való hivatkozással az utóbbi öt évben nem került megrendezésre, ezáltal a nemzetiségi szính ázak többségének bemutatkozási lehetősége szűnt meg. Az NKA Színház- és Táncművészet Kollégiuma évről évre elutasítja a nemzetiségi pályázatokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem folyik Magyarországon államilag szerveze tt nemzetiségi képzés a színházi szakemberek körében, ezért kérjük tisztelettel, hogy most a pályázati időszakban segítsék azt, hogy ne szűnjön meg forráshiány miatt, ne sorvadjon el a több évszázados hagyomány, amely például lehetővé tette (Az elnök ismét csenget.) , hogy a Nemzeti Színházban ünnepelhettük tavaly a szerb színjátszás 200 éves évfordulóját, ahol… ELNÖK : Köszönöm szépen. ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló : Ja, bocsánat... A gyakorlat hiánya. (Taps.) ELNÖK : Kettő perc áll rendelkezésére. Kösz önöm szépen a szerb nemzetiségi szószóló felszólalását. Megadom a szót válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Szószóló Úr! Tisztelt Ház! Ott folytatom, ahol ön abbahagyta. Valóban, 2013 decemberében együtt ünnepeltük a pesti szerb színjátszás 200 éves érfordulóját, a Csoda a rondellában című darabot, azt hiszem, ön is és én is ott tekintettük meg. Neke m ez volt életem első szerb nyelvű darabja, amit meghallgattam, viszont nagyon jó képet mutatott számomra is a szerb színjátszás kezdetéről és az ottani identitáskérdésekről; azt hiszem, sok középeurópai népet kötnek össze hasonló kérdésfeltevések és folya matok. A nemzetiségi színházak az előadóművészeti területen belül, így az előadóművészeti szervezetekre vonatkozó, működési célú pályázatokon belül is speciális helyet foglalnak el. Az EMMI a magyarországi nemzetiségi színházakat önálló, külön pályázói cso portként határozza meg és különíti el annak érdekében, hogy a társadalmi szerepvállalásuk alapján kelljen a pályázat bírálóinak és a döntéshozónak ítélkeznie, s ne csupán a többi színházzal versenyhelyzetbe kényszerítve a szakmai teljesítmény legyen az egy etlen, ami alapján döntenek. Ennek a pozitív diszkriminációnak köszönhető, hogy a nemzetiségi színházakat ugyanazon speciális közfeladatellátó
