Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 9. hétfő (54. szám) - Ander Balázs (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Földet vissza nem adtok. No, de hogy kárpótlást sem…” címmel - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik): - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
987 A nder Balázs (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Földet vissza nem adtok. No, de hogy kárpótlást sem…” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen. Kérem tisztelettel a házszabályban rendelkezésünkre álló időt betartani. Tisztelt Országgyűlé s! Ander Balázs, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek: „Földet vissza nem adtok. No, de hogy kárpótlást sem…” címmel. Ander Balázs képviselő urat illeti a szó. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztel t Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A jogszabályi változások miatt a magyar állam tulajdonába került, természetvédelmi oltalom alatt álló, de kártalanításba nem vont, egykori maradványterületek országosan mintegy 2000 hektárnyi területet érintenek , amelyek döntő többsége, mintegy 1600 hektár tartozott a barcsi DrávaCoop Mezőgazdasági Szövetkezet használatába. A Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága a szóban forgó ingatlanokat a magyar állam tulajdonába adta. Az ezen védett term észeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a 7/1996os KTMrendelet értelmében létesített DunaDráva Nemzeti Park Igazgatósága. A kisajátítás és a vagyonkezelésbe adás tehát megtörtént, a maradványterület a Nemzeti Földalapba került. Nem a z állami tulajdonba vétellel van a gond, hiszen azt a szövetkezet és annak tagsága húsz éven át várta, hanem a térítés nélküli eltulajdonítása sérelmes, hiszen a kártalanítás mind a mai napig nem történt meg. Ami történt, az valójában egy egyoldalú nyilatk ozattal való állami tulajdonba vétel, kvázi ingyenes kisajátítás, azaz államosítás, holott az állam tulajdont egyoldalúan csak ellenérték fejében szerezhet, hiszen az Alaptörvény is egyértelműen fogalmaz: tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdek ből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A fennálló helyzet törvénysértő, alkotmányellenes, mert jelentős egyoldalú vagyoni hátrányt okoztak a szövetkezetnek, illetve annak tagjainak. Csak Barcson majdnem ezer család, megalázó nyugdíjból nyomorgó idősek, továbbtanulásra kuporgató fiatalok várják, hogy az állami tulajdonba került érintett földterületekért megkapják az értéküknek megfelelő kártalanítás összegét, azaz hozzávetőlegesen másfélké tmilliárd forintot. Kérdezem: hajlandóke végre kifizetni őket? Miért söprik le immáron ötödik éve önök is a jogos követeléseket? Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót B itay Márton államtitkár úrnak. DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, mert egy fontos tévhitre világít rá, és akkor talán m ost alkalmam nyílik arra, hogy ezt egy példával jól be tudjam mutatni önnek, hogy mit jelent a „maradványterületek” kifejezés. Egy kisajátítási eljárásban az alapvető kérdés az aranykoronaérték kérdése. Az aranykoronát váltja meg az állam. A „maradványter ületek” arról szól, hogy történik egy kártalanítás az aranykoronaigény szerint, de ennél több területe volt annak a szövetkezetnek. Tehát az aranykorona, ami az értéket mutatja, megtérítésre kerül, de úgymond marad terület, ezt hívjuk maradványterületekne k, amelyeket - és így rendelkezik ez a törvény is, amit ön említett, hogy azokat viszont - térítésmentesen veszi az állam tulajdonba. Nem azért veszi térítésmentesen az állam tulajdonba, mert szeretne valami rosszat tenni az ott élő emberekkel, hanem azért , mert az értékét
