Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Egyes törvényeknek a jövedéki biztosíték mértékével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
90 gyakorlatilag a fülbe sugdosás nagyon egyszerű módszerével kezdték el befolyásolni a kormánypárti álláspontot azzal kapcsolatban, hogy mekkora is legyen a jövedéki biztosíték mértéke. Az a mérték, amit meghatároztak, 150 millió forint , nyilvánvalóan a kisebb cégek számára teljesíthetetlenül magas volt, ezzel a kormány gyakorlatilag gondoskodott arról, ahogy a piaci elemzések is rámutattak, hogy meglehetősen lecsökkenjen a versenyben levő szereplők száma. Gyakorlatilag csak néhány tőkee rős, nagyobb cég számára lett volna lehetőség arra, hogy ezekkel a különböző italtermékekkel kereskedjen, és azok a családi vállalkozások, akik egyébként nemcsak azért fontosak, mert kisebbek és klasszikusan azt az üzemméretet testesítik meg, amit a kormán ypolitika legalábbis retorikai szinten fel kíván karolni, hanem azért is, mert a kicsi cégek rugalmasságukkal olyan piaci szegmensekben is jelen lehetnek, ahol a nagy cégek nem, vagy pedig csak jóval drágábban tudnak megjelenni. Minden szereplőnek a gazdas ágon belül tehát megvan a maga helye és szerepe. Ebbe avatkozott volna nagyon durván bele az a javaslat, amit a kormányoldal letett, és értelemszerűen ilyen módon sérültek volna a versenyfolyamatok is, hiszen ha a kis szereplők kiszorulnak egy piacról és c sak a nagyobb cégek maradhatnak meg, mert olyan anyagi korlátokat állít nekik a törvényhozói hatalom, az nyilvánvalóan nem a gazdaság hatékonyságát szolgálja. Az is érdekes és megfigyelhető téma, hogy hasonlóan az italtermékekre vonatkozó szabályozáshoz, s zámos más ágazaton végiggyűrűzött ez a kormányzati törekvés, dohánytermékekben is nagyon hasonlót láthattunk. Ott is kitalálta és adminisztratíve végig is vitte a kormányzat, hogy hogyan juttassa a hozzá közel álló érdekcsoportokat megrendeléshez, több pén zhez, ebben az esetben is erről volt szó: kaszinókoncesszióra gondolhatunk, aminek Andy Vajna mint a filmipar kormánybiztosa és mint magánvállalkozó teljesen egyértelműen mindenki szerint kedvezményezettje, és még jó néhány hasonló gazdasági ágat föl lehet ezen a területen sorolni. Önmagában az a törekvés, hogy egy magasabb összegű jövedéki biztosítékkal lehet biztosítani azt, hogy az adóforintok hozzáférhetőek legyenek, azt gondolom, hogy ebben az esetben teljesen indokolatlanul fogalmazott hasonlóan a kor mány, enélkül is el lehet érni ezt a célt, és természetesen enélkül is az eddigiekhez hasonlóan biztosítható a költségvetés igénye az adóforintok behajtásával kapcsolatban. Tehát önmagában azzal, hogy terhet csökkent a kormány, legalábbis a saját álláspont jához képest most módosítást fogalmaz meg, azzal egyet lehet érteni, azzal azonban, hogy az utolsó pillanatban, átgondolatlanul történik a jogszabályalkotás, és ezt olyan jelenségek övezik, mint amit a Törvényalkotási bizottságban láthattunk, hogy az utols ó pillanatban lobbiérdekek mentén folyik a jogszabályalkotás, azt természetesen vissza kell utasítanunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha nem volna tragikus, amit ez a két törvénymódosító javaslat jelképez, akár viccesnek is t űnhetne, de nem az. Decemberben a nagy salátatörvények keretében került a parlament elé egy olyan javaslat, ami a jövedéki biztosítékot az alkoholok tekintetében 22 millióról 140 millió forintra szándékozta emelni. Ez az intézkedés a kisebb kereskedők elle hetetlenítését, kinyírását jelenti. Láttunk már ilyet, hogy a Fidesz szándékosan tönkretesz egy egész ágazatot, csak hogy saját néhány ismerősének kedvezzen, ezért sokáig nem is lehetett tudni, véletlen vagy szándékos károkozás történte. (18.30) Az intézk edés nemcsak a piacon okoz kárt, hisz a kvázi monopolhelyzetbe kerülő nagykereskedők megemelhetik az árakat, míg a tönkrementeknél igen sok munkahely megszűnik, de
