Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
852 (18.50) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Csak tisztelettel fölhívom a figyelmét, hogy itt, az elnöki pulpituson ketten is ülünk, úgyhogy fig yeljük. Köszönöm szépen. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Vágó Sebestyén. Parancsoljon, képviselő úr! VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lassan olyan érzésem van, most már nem először a kormán ypártok működésével kapcsolatban, hogy vannak dolgok, amiket nem szabad, illetve nem illik, kivéve a gyevi bírót. Mert amikor mi már egy törvény hatálybalépése után, látva azt akár a végrehajtóinál vagy akár - idézőjelben véve, illetve nem is idézőjelben, hanem a szó szoros értelmében - az elszenvedőinél, érezve, hogy milyen hatással van az a törvény, módosító indítványokat nyújtunk be, akkor mindig azt a választ szoktuk kapni, hogy ez nem időszerű még, mert meg kell hagyni a megfelelő időt arra, hogy a tör vény tényleges hatása érződjön. Sok mindenkinek ezt nem szabad, kivéve a gyevi bírót. Ugyanis most egy olyan törvény módosítását tárgyaljuk, ami még hatályba sem lépett. Március 15én, két hét múlva fog hatályba lépni, de már másodszorra tárgyaljuk önálló indítványként a módosító indítványát. Ráadásul most egy olyan helyzet is adódik, hogy az eredeti törvény hatálybalépéséig ez a módosító indítvány nem is fog hatályba lépni, ugyanis technikailag meg a parlament működését tekintve lehetetlen, hogy ez március 15éig szerves része lehessen a hatályba lépő törvénynek. Azt is nagyon jól látjuk - ha még egyet is értenénk a jogszabályalkotó eredeti szándékával , hogy a Magyarországon lévő áruházláncok olyanok, mint az egyszeri betörő vagy bankrabló, vagy akár hack er, bármilyen bűncselekmény elkövetőjét mondhatnám, hogy mindig egy lépéssel a bűnüldözési szervek és a biztonsági szervek előtt járnak. Még hatályba sem lépett a törvény, de már nagyon sok multinacionális áruházlánc megtalálta azokat a kiskapukat, ahogyan ezt az eredeti törvényt kijátszhatja. Gondolhatunk akár arra, hogy kis családi vállalkozásoknak franchiserendszerben vasárnapra kijátssza a nyitva tartást, és még sorolhatnánk, hogy milyen egyéb kiskapukat lehet találni, nem beszélve azokról a kiskapukró l, amelyek szándékosan benne vannak az eredeti törvényben, hogy a kormányhoz közel álló élelmiszer, illetve kiskereskedelmi láncokat - a versenyszellemet figyelembe nem véve - előnyhöz juttassák. Annyi energiát fordítanak erre a törvényre, főleg, hogy már másodszorra a hatálybalépés előtt tárgyaljuk a módosítóját - ahogy már az előző vitában is elmondtam , hogy ezt a rengeteg energiát inkább ezekben az áruházláncokban dolgozó emberek tényleges problémáira kellene fordítani. Gondolhatunk akár az egy angol tulajdonú élelmiszerkereskedelmi láncra, multinacionális cégre. Ha összehasonlítjuk azt, hogy akár a londoni egységében ennek a boltnak mennyit keres egy ott dolgozó, és akár a budapesti, akár a tatabányai üzletében mennyit keres egy ott dolgozó, akkor lá thatjuk, hogy mekkora különbség van. Ha az adózási különbségeket is figyelembe vesszük, a londoni áruházban dolgozó eladó nettóban ötször annyit keres, mint a budapesti vagy akár a tatabányai áruházláncban dolgozó. Ha ez a bér és a magyarországi árak olyan ok lennének, hogy elfogadható, akkor nem szólhatnánk egy szót sem. De amit már az előző felszólalók is elmondtak, hogy lassan már ez a pénz az éhenhalásra sem elég. Nagyon jól tudjuk, hogy ha akár a mai magyarországi rezsiárakat, akár hitelkonstrukciókat, lakáshitelkonstrukciókat nézzük, abból a pénzből egyszerűen nem lehet kijönni. Már az egy másik kérdés, hogy milyen munkakörülmények között kell dolgozniuk. Tehát én azt javaslom inkább a kormánynak és a kormánypárti képviselőknek, hogy végre dolgozzák ki azt a javaslatot, amit tőlünk nem fogadnak el; bármilyen indítvány formájában beadnánk, úgysem fogadnák el. Végre dolgozzák ki annak a rendszerét, hogy igenis, közelítsenek a magyarországi multinacionális cégeknél dolgozó munkavállalók bérei ahhoz, amit a z anyacég
