Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
839 Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy tűnik, hogy egy állandó stáb kezd kialakulni itt a parlamentben a képviselőkből a különböző frakciókban, akik az energetikai, energiaügyi kérdésekhez hozzászólnak, ami nem probléma, mert eb ben a témában még legalább van vita, ami soksok más témára már nem jellemző. Itt lehet azért érdemi vitákat folytatni. Sokszor az adott témától egy kicsit messzire visz, de én azt gondolom, hogy ez sem baj, hiszen az energiastratégia az egyik olyan straté giai ágazata a magyar politikai életnek, illetve belpolitikának, amely mindenképpen megérdemli ezt a fajta figyelmet a plenáris ülésen is. Ami az előttünk fekvő javaslatot illeti, valójában nem tekintjük egy olyan nagy horderejű kérdésnek, hogy órákat vitá zzunk róla, és egyébként támogatni is tudjuk, viszont jobbító szándékú módosító javaslatot fogunk hozzá benyújtani Volner János képviselőtársammal, mégpedig abból a célból, hogy mi még gyakoribbá tennénk a felülvizsgálatát és értékelését magának az energia stratégiának. A támogatást azért tudjuk adni a javaslathoz, hiszen maga az előterjesztés is úgy fogalmaz, és nem tudom, hogy MSZPs képviselőtársam vagy félreértette, vagy én értelmezem rosszul, hogy a kormány vagy a kormány mögötti háttérintézmények elkés zítik ezen energiastratégia teljesülésének a felülvizsgálatát, és az Országgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága részére benyújtja, és az Országgyűlés ezen bizottsága ezt megtárgyalja, majd jóváhagyja - vagy nem hagyja jóvá , és ez beépül a z energiastratégia módosított verziójába. Van több olyan pontja is az energiastratégia elfogadásáról szóló határozati javaslatnak, amelyet érdemes megnézni akkor, amikor az „energiastratégia I.” módosítása a parlament elé, a plenáris ülés elé kerül. Elég, ha csak szemezgetünk belőle. Egy szemlélet- és struktúraváltást kívánt annak idején, 2011ben - amikor el lett fogadva - ez a dokumentum véghezvinni az energiapolitika terén. Ennek a szemlélet- és struktúraváltásnak a nyomait talán fel lehet fedezni, de o lyan igazán elementáris, megrázó erejű szemlélet- és struktúraváltást nem nagyon tapasztalunk sajnos továbbra sem a hazai energiapolitika terén. A másik az energiahatékonyság és energiatakarékosság prioritásként történő kezelése, ami szintén várat magára t ovábbra is. Nem látjuk azt, hogy elegendő energiát fordítana a kormány arra, hogy az energiahatékonysággal próbáljuk meg Magyarország primer energiafelhasználását csökkenteni. Bár államtitkár úr itt a felvezető expozéjában pont egy 12 százalékos primer ene rgiacsökkenésről beszélt, de ez inkább a gazdasági válság következményeként következett be, azt gondolom, nem pedig a felhasználók, a fogyasztók energiahatékonysági beruházásai kapcsán, hiszen az erre szolgáló pályázatok rendkívül csekélyek, és ha vannak i s, nagyon hamar kimerülnek. Akár háztartási gépek cseréjéről, akár nyílászárócserék vagy épületek szigeteléséről van szó, a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb összegeket, támogatásokat kellene erre fordítani. Ez sokszor elhangzik itt a parlamentben, hog y ennek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő aspektusai is vannak, ez tény és való, attól függetlenül, bármelyik párt mondja, ez még ugyanúgy igaz, hiszen ezek tények. A hazai források részarányának fenntartása. Hát, ez megint egy olyan kérdőjeles dolog az energiastratégiában, amiben valóban érdemes gondolkodni, de nem tudjuk, hogy ezt hogyan képzeli el a kormány akkor, amikor a hazai utolsó mélyművelésű szénbányát bezárja. És ugyan tervben van, hogy koncessziót ír ki vagy talán már írt is ki mélyművelésű s zénbánya nyitására, ami nyilvánvaló, hogy évekkel később majd valamikor talán meg fog valósulni, nem tudjuk, milyen nagyságrendben és hogyan, de a tény, ami tény, hogy december 31ével bezárt a márkushegyi szénbánya, ami a hazai források részarányának fenn tartásában jelentős szerepet játszott, legalábbis ami a fosszilis energiahordozókat illeti. Természetesen tudjuk a problémákat, a Vértesi Erőmű alacsony hatásfokát és a gazdaságtalan üzemeltetését, ettől függetlenül szerintünk - ahogy ezt több százszor én magam is elmondtam 2010 óta itt az Országgyűlésben, vagy ha nem is több százszor, de jó néhányszor - ezt a szénbányát nem lett volna szabad bezárni, hanem inkább a kibányászott szén ésszerű felhasználására kellett volna törekedni. És ugye december 31ig to vább működik az erőmű, importszénnel. Nem
