Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
822 ELNÖK : Köszönöm. Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jobbikos képviselőtársam utolsó mondatát szeret ném felidézni, hogy erre várjuk a válaszát. Éppen az előbb az agrártámogatási jogszabályoknál állapítottam meg, hogy milyen csúnya magatartás az a kormányzati oldal részéről, hogy a vitában nem vesznek részt, hanem mindig a zárszóban mondják el a véleményü ket, úgy, hogy reagálni már ne lehessen. Tehát én is azt kérném majd államtitkár úrtól, hogyha lehet, hogy a vitában vegyen már részt, úgy, hogy legyen módunk viszonválaszra is, ne pedig a zárszóban adjon mindenre reakciót. Frakciónk vezérszónoka elmondta nagyjából pártunk álláspontját, nyilvánvalóan bennem is felmerül egy halom kérdés, főleg itt a kormánypárti felszólalásokat követően. Nemcsak konkrétan a most benyújtott javaslat részleteiben merülnek fel, hanem általánosságban is felmerül, hogy ha a magya r társadalomra így ránézünk, és azon gondolkodunk, hogy hát, van 150 milliárdunk, mi az, ami fontos feladat, akkor tényleg ez az első, ami a kormánynak az eszébe jut. Itt is ennyire ilyen pesti emberek irányítják a kormányt, hogy ez az első, amire költeni kell? Nem látják azt, hogy mi mindenre lehetne fordítani? Vidéken a múzeumok jelentős részét ráterhelték az önkormányzatokra, úgy, hogy fenntartani nem tudják, programot szervezni nem tudnak, azt mondják nekik az önkormányzatok, hogy írjanak TÁMOPprogramo kat meg amit tudnak, ahhoz, hogy valami legyen - itt pedig egy 150 milliárdos fejlesztést így fel lehet használni? Mert hogyha azt mondjuk, hogy ha ez ennyire kell, meg ennyire komolyan gondolják, hogy ez a legfontosabb és tényleg erre kell szánni, akkor m ég mindig lenne más irány, hogy ezzel a megoldással vagy más megoldással. Én nagyon kezdő pesti vagyok, mert most, amióta ez a nagyon hálás munkám tart, azóta vagyok több időt a fővárosban (Németh Szilárd István: Ez is sok!) , ha a gyerekekkel és a családda l kilátogatunk a Ligetbe, ilyenkor mindig az merül fel bennem, hogy vajon az a rengeteg pesti család, ahol kisgyerekek vannak, azoknak hiányzike a zöldfelület vagy nem hiányzik. Azok hová tudnak kimenni? Ott vesztesége, ha zöldfelületvesztés van? Én már régen mondtam, hogy ha egyszer úgy adja az Isten, hogy kormányozni kezdenénk, betiltanám az ilyen zöldmezősnek nevezhető beruházásokat. Tehát egyszerűen annyi olyan barnamezős lehetőség lenne a főváros területén, ahol némi átalakítással lehetne ilyet létre hozni, és nem ezt a megoldást választják. Önöknek mintha örömük telne abban, hogy százéves fákat ki lehet vágni, és nem értem, hogy miért. Tehát miért jobb ez önöknek? Ugyanúgy nem értem a demokráciafelfogásukat. Hogyha azt mondja a pártjuk, hogy itt tényl eg a lakosság meg a nép meg a nem tudom, kicsoda a fontos, akkor miért nem lehet egy helyi népszavazással ilyen kérdésről dönteni? Vagy egy fővárosi… - tehát megkérdezni az embereket, hogy vajon ők tényleg ezt akarjáke, ha nem is a költségvetésfelhasznál ásban, hanem ha, mondjuk, múzeumi ligetet hozunk létre. Akkor Ágh Péter képviselő úr mondja itt az előbb, hogy hát, ő volt kint és látta, hogy milyen rosszak az állapotok. Kérem szépen, Ágh képviselő úr, menjen már szerteszét az országban, és nézze már meg , hogy mennyi rossz állapot van még. Mindenhová tudunk költeni 150 milliárdot? Tehát ha bárhol a magyar vidékre megy, bármelyik településre, állítom, hogy mindenütt fog találni ilyen helyeket. (16.40) Teljesen megfoghatatlan érvelés az, hogy valahova kimen t a képviselő úr, és az meggyőzte, hogy oda pénzt kell fordítani. Én azt mondom, hogy Manninger képviselő úr érvelését el lehet fogadni, csak nem amellett érvel kormánypártiként, hogy márpedig a Ligetben van szükség egy ilyen negyedre, hanem amellett érvel , hogy a város idegenforgalma szempontjából a kulturális fejlesztések jót tesznek. Ezt az érvet én el tudom fogadni. Nem ezzel vitázom, hanem azzal vitázom, hogy ezt a Városligetben kelle
