Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportjából:
818 (Dr. Hoppál Péter: De, mondtam!) Nem, nem, ne haragudjon, erre semmi választ nem kaptunk, és semmilyen magyarázatot nem kaptunk. Ugyanakkor, hozzát eszem, az eredeti törvény arról szól, hogy ezen vagyonkezelőnek sem az értékcsökkenési leírást nem kell figyelembe venni ezen építmények kapcsán, ami egyébként a magyar államé, tehát közvagyon, tehát a mi vagyonunk, tehát e tekintetben őneki semmilyen fele lőssége nincs. Ez már eleve felháborító volt, de ezen új építmények kapcsán kifejezetten érthetetlen számomra. De ezen vagyonkezelői jogosultság, hozzáteszem, ezentúl majd a komáromi Csillagerődre is ki fog terjedni, ugye, államtitkár úr? Nem beszélve arr ól, hogy a Szabolcs utcai kórház épületegyüttesére is ki fog terjedni ezen vagyonkezelői jog, és az, hogy nem kell értékcsökkenési leírást képezniük; csakúgy, mint az, hogy az osztott tulajdon létesítésének a tilalma sem él majd a vagyonkezelésbe adott vag yontárgyak kapcsán. Tehát, ugye, nem fog rá vonatkozni a nemzeti vagyontörvény 6. § (1) bekezdése, magyarul hogy törzsvagyon nem adható el, nem terhelhető meg, osztott tulajdon nem létesíthető a javak teljes terjedelme tekintetében, tehát, még egyszer, ez nem fog egyetlen múzeumunkra sem vonatkozni, tehát lehet rajta osztott vagyont létrehozni, nem fog vonatkozni a Szabolcs utcai kórházra, nem fog vonatkozni a komáromi erődre - ugyan miért? Erre miért nem adott magyarázatot, tisztelt államtitkár úr? És ugya nez a helyzet, hogy a nemzeti vagyontörvény 11. § (8) bekezdés c) és e) pontja sem vonatkozik rá szintén ugyanezen osztott vagyon kapcsán. (16.20) Tehát összességében azt kell mondjam, államtitkár úr, hogy számunkra csak a kérdések maradnak, é s ezek a kérdések a következőképpen szólnak. Magyarázzák már el nekünk, hogy vajon voltaképpen ez a Ligetprojekt miről szól. Ki lesz ennek a haszonélvezője? Cui prodest? - ahogy kérdezték a régi rómaiak. Kinek az érdekében követik el ezt a bűncselekményt önök? Na, erre válaszoljon, államtitkár úr! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Most Schmuck Erzsébet képviselő asszony következik, az Országgyűlés jegyzője, az LMP vezérszónoka. Tessék parancsolni! SCH MUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportjából : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Városliget emlék egy olyan korból, amikor a város vezetése még fontosnak tartotta a városlakók egészségét és pihenését, fontosabbnak, mint a megalomán beruházások megva lósítását. A közügyek iránt minimálisan is érdeklődő polgárok közül ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a városligeti növényzet egy részének azért kell elpusztulnia, mert Orbán Viktor miniszterelnök a Várba akar költözni, és kell a hely a Ligetben a Várb ól kiköltöztetett múzeumoknak. Ezt a beruházást egyetlen európai fővárosban sem lehetne ebben a formában megvalósítani, egyrészt azért, mert az emberek nem engednék, és vasvillával kergetnék el azokat a politikusokat, akik élő fák, bokrok és állatok feláld ozása árán akarnak emlékművet emelni maguknak, másrészt pedig azért, mert az európai politika a XX. század második felében maga mögött hagyta azt a szemléletet, amely normálisnak tartja, hogy a városi környezet feláldozható, a zöldterület szabadon beépíthe tő. Mi Magyarországon még a múlt század problémáival küszködünk; politikusokkal, akik az emberek helyett akarják eldönteni, mi a jó nekik; építészekkel, akik szerint egy sokadik tucatüvegpalota szebben mutat a Városligetben, mint egy óriási platán; beruhá zókkal, akiknek semmi sem drága, ha szórni lehet egy kicsit a közpénzt. Így pusztultak el a Kossuth tér sok évtizedes nyír- és hársfái, így került veszélybe a Rómaipart és a Normafa. Magyarország nem szereti ezt a politikát, az emberek többsége értékrendj ét tekintve már a XXI. századnál tart. Amikor az Építészfórum több mint ezer válaszoló részvételével közvéleménykutatást rendezett a Városliget jövőjéről, több mint 90 százalék ellenezte. Megismétlem, több mint 90 százalék ellenezte, hogy bármiféle új épül et épüljön a Városligetben. Csupán 8 százalék értett egyet azzal, hogy már létező múzeumokat a Városligetbe kellene áttelepíteni, és csak 5 százalék gondolta
