Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
813 ügyvéd nyugszik, akiről azt kell tudni - azon kívül, hogy vállalta, mondjuk, azt a nem könnyű és nem is túl hálás feladatot, hogy a Martinovicsféle összeeskü vés vezéralakját védje , hogy az egész vagyonát jótékony célra költötte. Pusztán annyit kért Pest város tanácsától, hogy egy síremlék őrizze meg nem a nevét, hanem csak ezt a szót, hogy „volt”. Azt kérte, hogy az akkori városi erdőcskében, a mostani Város ligetben legyen ez a sír, és ez a síremlék a mai napig is áll. Aztán amikor egyesült Buda, Pest és Óbuda, akkor megindult egy jelentős városfejlesztés. Azt lehet mondani, hogy Budapest tudatos fejlesztése szinte egyedülálló, Európában mindenképpen, de talá n csak az amerikai tudatos várostervezés mérhető Podmaniczky báró köreinek kiváló munkájához. Ennek kapcsán magát a Városligetet kétszáz éve egy tervezett közparknak építették. Olyannyira fontos kultúrtörténeti mű ez az építkezés, hogy ez a világ egyik els ő tervezett közparkja volt, olyan közpark, amely mindenki számára látogatható, nyilvános, az új Budapest méltó éke, úgyhogy nem véletlenül a millennium idején is fontos kulturális feladatot kapott. Ez a közel százhektáros terület a mai napig nemcsak a fővá rosiaknak, hanem az idelátogatóknak is a kedvenc parkja, több tízezer ember jár ide sportolni, kikapcsolódni, sétálni vagy kutyát sétáltatni, és szerintem mindenki, aki itt van a teremben, sok szép személyes emlékkel is viszonyul ehhez a városligeti parkho z. Nekem is vannak ilyen személyes történeteim, amiket most nem mondanék el, de azt tudom mondani, hogy szerintem mindenki, aki ebben a városban lakik vagy ebben a városban volt már, nemcsak egy egyszerű építészeti remekműként, nemcsak egy zöldterületként, hanem annál többként, egy nagyon méltó kulturális emlékként tekint erre a parkra. Éppen ezért, ha pusztán csak arról lenne szó, amiről az államtitkár úr beszélt, hogy a kultúrát fejlesszük, akkor azt kell hogy mondjam, hogy nekem is mint kultúrafogyasztón ak ez egy roppant szimpatikus előterjesztés lenne, azonban azt kell hogy mondjam, hogy itt is sajnos tipikus történeteket láttunk. 2013 végén a kerület azóta megbukott polgármestere benyújtott egy törvényjavaslatot, ezt a parlament rekordgyorsasággal fogad ta el. Ennek nagyjából az volt a lényege, amit Manninger képviselőtársam rendes eljárásként, megszokott eljárásként aposztrofált, de én is azt gondolom, hogy ez a fideszes kormányzat megszokott eljárása ilyenkor: államosítani kell egy területet azért, hogy sokkal könnyebben lehessen ezt követően azokat a fejlesztéseket megvalósítani, amelyeket a kormányzat szeretne. Nyilvánvalóan sokkal nehezebb lett volna, ha akár a fővárossal, akár a kerülettel alkudni kell az ingatlan sorsáról, és ha be kell vonni a civi l szervezeteket. Nyilvánvalóan nehéz lett volna megkérdezni a helyieket, hogy mit gondolnak, adott esetben a park használóit. Ezt megoldotta Papcsák akkori képviselő úr akkori javaslata. Aztán ennek a cégnek, amely ezt megnyerte, olyan jogosítványai lettek , amely jogosítványok azért kevés cégnek adatnak meg: gyakorlatilag azt épít, amit akar, ahová akar, annyi fát vág ki, amennyit akar, annyi zöldfelületet szüntet meg, amennyit akar. Bár magában a megvalósítási tanulmányban az szerepel, hogy egyetlen fát se m lehet elmozdítani, ez mindenképpen érdekes, mert ha az ember csak megnézi ezt a dokumentumot, akkor látja, hogy ez fizikailag képtelenség, de maga a megvalósítási dokumentáció is tele van ellentmondással. Eközben pedig azt lehet mondani, hogy ez a jogsza bályalkotás, amire sor került 2013ban, a feladatát elvégezte, hiszen azóta sem a zuglóiakat, sem érdemben a fővárosiakat nem kérdezték meg, és nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ennek következtében ez a beruházás azóta is folyamatosan támadások kereszttüzéb e kerül. Lehet azt mondani, hogy ezek persze politikai természetű támadások, de ha az ember megnézi, hogy kik is tiltakoznak a városligeti beruházás ellen, akkor azt találja, hogy gyakorlatilag a politikai pártpaletta minden oldaláról van itt tiltakozó, és olyan civil szervezetek is, akik egyébként soha semmilyen politikai párt szekértáborába nem álltak bele. Ebből adódóan tehát szerintem nem lehet ezeket a civil tiltakozásokat pusztán lesöpörni azzal, hogy ők bizony a szocialisták fizetett ügynökei. Nem, i tt arról van szó, hogy bizony nagyon komoly szervezetek azok, akik nagyon komoly fenntartásokat fogalmaztak meg, ha akár csak az építészek szakmai szervezeteire, de akár csak az ott élők helyi szervezeteire gondolunk, vagy akár a Budapesten gyakran megnyil vánuló zöldszervezetekre.
