Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
808 Az Országgyűlés egyszer már hitet tett a Városliget megújítása mellett, amikor 2013 decembe rében elfogadta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt. A törvény a Városliget Zrt.t jelölte ki a városligeti ingatlanvagyon kezelőjének, egyúttal a Liget Budapest projekttel összefüggő beruházások megvalósítójának. A törvény jelenleg i módosítására a Ligetprojekt gördülékeny megvalósítása érdekében van szükség. A javaslat két cél megvalósítását szolgálja. Egyrészt új ingatlanokra terjeszti ki a fejlesztést megvalósító Városliget Zrt. vagyonkezelői jogát, másrészt a felépülő új építmén yekre is kimondja a vagyonkezelői jogot. A törvényi kijelöléssel a földhivatali eljárás lefolytatása gyorsítható, mert nem szükséges vagyonkezelési szerződés megkötése, ezáltal garantálható a beruházások azonnali megkezdése. A Városliget Zrt. vagyonkezelés ébe kerülő állami tulajdonú ingatlanok az alábbiak. Az első a Szabolcs utcai kórház egy része, a leendő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében van. Másodszor a komáromi Csil lagerőd, jelenleg a magyar állam többségi tulajdonában lévő Monostori Erőd Kft. vagyonkezelésében van; valamint harmadszor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete, jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára van bejegyezve a vagyonkezelő i jog. Mindhárom ingatlan szorosan összefügg a projekt megvalósításával, a vagyonkezelésbe vétel ezért a fejlesztés megvalósítása érdekében kiemelt fontosságú. A módosítás szükségességének indoklásához engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy röviden bemutassam a projekt törvényjavaslatban szereplő elemeit, azok jelenlegi aktuális helyzetét. A Románcsarnok rekonstrukciója, a komáromi Csillagerőd fejlesztése. A Szépművészeti Múzeum 2015. február 16ával a nagyszabású rekonstrukció időtartamára bezárt, és megkezdődött a Románcsarnok helyreállítása. A háromhajós középkori bazilika pompáját idéző Románcsarnokot a második világháborús sérülések miatt még 1945ben zárták el a nagyközönség elől, azóta az egykori gyönyörű terem méltatlanul elfelejtve szüksé graktárként funkcionált. A Románcsarnokban őrzött hatalmas gipszszobrok egy letűnt divatról mesélnek. A XX. század elején, amikor az átlagember álmaiban sem gondolhatott külföldi utazásokra, és nem volt még korszerű film- vagy fényképezési technika sem, t ömegével készítették a világ híres műkincseinek eredeti méretű másolatait, hogy az emberek utazás nélkül is megcsodálhassák ezeket a látványosságokat. (15.30) Gliptotéka. Így hívják azokat a kollekciókat, amelyek száz évvel ezelőtt még termé szetes kiállítási tárgyai voltak a nagy európai múzeumoknak szerte Európában. A Románcsarnokban természetes otthonukra leltek annak idején a gipszszobrok, amelyek egy részét ugyan már elszállították innen. A klasszikus görög és római gyűjtemény például a tatai zsinagógában található, de a Románcsarnok rejtekében még érezhető a régi hangulat. A freibergi dóm aranykapujának monumentális mását a polcrendszer eltakarja jelenleg, de Donatello páduai szobra körül ott zsúfolódik még a híres Szent Mihálytemplom keresztelőmedencéje vagy épp a jáki templom kapujának jobb szobra is. A felújítással egy időben gondoskodni kell az eddig a Románcsarnokban tárolt gipszmásolatgyűjtemény elhelyezéséről, ezért a kormány a komáromi Csillagerődben megvalósuló Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozása mellett döntött, amely látogatóbarát, az oktatásban is felhasználható módon mutatja be a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolatgyűjteményét. A KözépEurópa l egnagyobb erődrendszereként számon tartott, 1827től 1877ig megépült komáromi erődrendszer úgynevezett Csillagerődje alkalmas a gyűjtemény befogadására és korszerű bemutatására. A meglévő, mintegy 3600 négyzetméter tér és a bővítésként tervezett 800 négy zetméter a területrendezéssel páratlan lehetőséget kínál majd mind az antik, mind pedig a középkori és reneszánsz anyag válogatott darabjainak bemutatására. A komáromi Csillagerőd engedélyezési tervezése befejeződött, tisztelettel jelentem, az építési eng edély 2014 áprilisában kiadásra is került. Előttünk álló feladat a tervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása és a tervezési szerződés megkötése, amelyhez szükséges a vagyonkezelési kérdések rendezése is.
