Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - Egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
797 amelyek akár erdősávok, árkok, olyan szabadon használt területek, amelyek megfelelnek az ökológiai célterület kívánalmainak, kunhalmok és egyebek, felsorolja a jogszabály rész letesen. Tehát könnyíti a most meghozott jogszabály az ökológiai célterület bevonásának a lehetőségét, és nem teszi kizárólagos feltétellé, hogy a most aktívan művelt területekből különítsék el ezt az 5 százalék ökológiai célterületet. Hozzáteszem, hogy pe rsze, aki nem tart igényt erre a plusz 30 százalékos földalapú, területalapú támogatásra, annak nem kell ezeket az új feltételrendszereket teljesíteni, de mi azt gondoljuk, hogy miután az Európai Unió ezt a jogszabályi kényszert előírta az összes tagország nak, nem túl nagy terhelés a gazdálkodók számára, hogy ezeket a feltételeket teljesítsék, ugyanakkor ez a jogszabály jó, hiszen erőteljesen segíti, hogy ezt a kritériumot, feltételrendszert is teljesítsék a gazdálkodók. A negyedik szakasz megnyitása szinté n egy olyan terület, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló jogszabályunk, amely - mondhatnánk azt - kiállta az idő próbáját. Hiszen 2012ben új fordulathoz érkeztünk, többéves vita után, hogy a magyar gaz dálkodókat természeti káresemények alkalmával milyen feltételek mentén tudjuk kárenyhítési rendszerbe bevonni, először is ez volt a nagy kérdés, a második pedig, hogy ha az esemény bekövetkezett, akkor milyen kárenyhítési mértéket és milyen feltétellel leh et kifizetni. Nos, itt két lényegi módosítást látunk; mind a kettő, úgy gondolom, nagyban segíti a gazdálkodók eddigi helyzetét. Az egyik az őszi fagykár fogalmának a beemelése a kár feltételei sorába. Tényleg nagyon sokat vitatkoztunk 20112012ben, hogy milyen káresemények után gondoljuk azt, hogy a gazdálkodók jogosultak kárenyhítésre. Klasszikus téli fagy, tavaszi fagy, belvíz, árvíz, özönvíz, hirtelen esőzés, jégkár, és hadd ne soroljam - azt gondoltuk akkor, hogy minden feltételt beleírtunk, amely ese tlegesen bekövetkezhet, és kiderült, hogy nem. 2013. szeptember végén, aki emlékszik rá, egy nem várt, 3, 5 fokos lehűlés következett be egyik reggelre, és esetleg akik nagy szőlőültetvényeket láttak, azt látták, hogy a levelek két napon belül elszáradta k, a kései termésű szőlők érése ezzel megállt abban a pillanatban. Nagyon észen kellett lenni a borászoknak, hogy melyik szakaszban kezdik el a kényszerszüretet, és sajnálatos módon hihetetlen nagy területen lehetett látni másodlagos szántóföldi vetéseket, amelyek sajnos a fagy áldozatául estek. (13.10) A legnagyobb kár például a csemegekukoricásokban következett be értékben, hiszen közismert, hogy egy tavaszi vetés, illetve egy őszi vetés tavaszi, kora nyári aratását követően még van nagy esély arra, hogy egy másodlagos vetéssel nagyon szép termelési értéket lehet még egy szeptemberoktóberi betakarítással elérni. Ezt nagyon sokan kihasználják, és mi ebben jók vagyunk itt Magyarországon, a Kárpátmedencében. 2013ban hihetetlen termelési értéket tett tönkre az a korán jött és nem várt őszi fagy, és ezt a fogalmi kört is most tudjuk beépíteni különféle uniós, bürokratikus akadályok megmászásával - de ez sikerült, és gratulálunk, köszönjük az agrártárcának, illetve azoknak a munkatársaknak, akik ezért megküzdö ttek , hogy az őszi fagy mint fogalmi kör is kerülhessen bele a kártérítési jogalapba. Szintén, amit államtitkár úr említett, egy komoly kedvezmény, szintén a káreseményekhez kapcsolódik. A gazdák számára ismert, főleg azok számára, akiket már ért káresem ény, és amikor el kellett számolni, be kellett mutatni, hogy mekkora ez a káresemény, akkor bizony sokan szembesültek azzal, hogy mondjuk, egy sárgabarackültetvény százszázalékos fagykárt szenvedett tavasszal, tehát arról termés nem jött le, ugyanakkor en nek a gazdának több területen másfajta növényi kultúrája, netán állattenyésztése is van, és a jelenlegi jogszabályok azt írják elő, hogy kárenyhítés csak akkor jár, ha az árbevételkiesés olyan nagy, hogy az előző év adataihoz képest az összes árbevétel te kintetében a kiesés több mint 30 százalékot meghalad. Na már most, ez azt is jelenti, hogy ha más növényi kultúrákban egy jó bevétele volt a gazdálkodónak, netán épp áremelkedés következett be, akkor hiába szenvedett el százszázalékos fagykárt az előbb eml ített sárgabarackos ültetvényén, ha az évben az összes bevételének mégis 80
