Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával összefüggésben szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általán... - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
768 csupán a kormány nem létező bevándorlással hadakozó, demagóg, idegengyűlölő propagandáját szolgálja ki. Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyrészt ilyen, teljességgel szakmaiatlan, időszerűtlen, propagandacélokat s zolgáló rendelkezéseket is tartalmaz. Ráadásul ez még a jóindulatú értelmezés, hiszen a kitágított adatkezelési felhatalmazás akár a repülőjáratokon utazók adatainak szinte korlátlan felhasználása előtt is megnyithatja az utat. Mindez nem csupán a legnagyo bb ellenzéki párt kritikája, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is rengeteg aggályt fogalmazott meg a kormány honlapján közzétett törvénytervezettel összefüggésben. Bár a kritikák egy részét ugyan kiküszöbölték az Országgyűlés elé benyújt ott törvényjavaslatban, azonban számos súlyos adatvédelmi aggály továbbra is fennáll. Ilyen az az elsőre meglepőnek tűnő rendelkezés, miszerint a jövőben a légiutasadatokat kezelő Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a rendőrségnél kezelt úgyneve zett előzetes utasadatokhoz is hozzáférést kap. Ezek az előzetes utasadatok kifejezetten a rendőrség határrendészeti feladatainak ellátását szolgálják, és jóval szűkebb adatkört ölelnek fel, mint ami a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ rendelk ezésére áll egyébként is. Tehát elég súlyos hiányosságokat feltételez, ha az elemzőértékelő munka sikere valóban a rendőrségtől átvett előzetes utasadatokhoz való hozzáférésen múlna. Ezen látszólagos ellentmondás lehetséges magyarázatára a Nemzeti Adatvéd elmi és Információszabadság Hatóság hívta fel a figyelmet a törvénytervezetről kiadott véleményében. A hatályos törvény szerint a légi utasok adatait 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. Ez a szabály azonban nem vonatkozik a rend őrségtől átvett úgynevezett előzetes utasadatokra, így a rendőrségtől átvett adatokat felhasználva az anonimizált légiutasadatokat továbbra is konkrét személyekhez tudják majd csatolni. Tehát lényegében sunyi módon megkerülik a törvényi garanciákat. A gara nciális szabályokhoz való hozzáállást jól példázza az is, hogy milyen határidőket tartalmaz a törvényjavaslat a rendőrségtől átvett adatok kezelésére. Fő szabály szerint ezeket az adatokat 24 órán belül törölni kell, azonban a paragrafus következő félmonda ta ezt felülírva máris az „elemzőértékelő tevékenység befejezéséig” teszi lehetővé az adatkezelést. Arra pedig természetesen hiába is keresnénk fogódzót a beterjesztett törvényszövegben, hogy vajon mennyi ideig is tarthat az elemzőértékelő tevékenység. T ehát a légi utasok adatainak kezeléséről szóló, 2013ban elfogadott törvényadatok anonimizálására vonatkozó szabályait akár nyugodtan zárójelbe is tehetjük. Természetesen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azon javaslata is süket fülekre talált, miszerint a törvényben kell rögzíteni, hogy pusztán az utasadatok automatikus feldolgozásának eredményeként senkivel szemben sem hozható hátrányos joghatással járó döntés. Mint az köztudott, a jogállamban az adatkezelés alkotmányosságának sarokköv e a célhoz kötöttség. Az állam a polgárairól vagy bárki másról csak konkrétan meghatározott célból és csak a cél elérése érdekében feltétlenül szükséges mértékig gyűjthet adatokat. A törvény a repülőjáraton utazók esetében igen nagy mennyiségű adat összegy űjtését írja elő, a személyazonosító adatoktól kezdve a számlázási információkon át a kézipoggyászra vonatkozó információkig, de még az utazás körülményeire vonatkozóan is gyűjthető adat. Ebben az esetben tehát különösen nagy jelentősége van annak, hogy mi re használható ez a töméntelen mennyiségű információ. Márpedig éppen e tekintetben tágítja a törvényjavaslat a hatóságok mozgásterét, és teszi szinte parttalanná az adatkezelést. A hatályos szabályozás szerint az utasadatok átvételének és kezelésének célja a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának elősegítése. Ez így rendben is van. Ezt az adatkezelési célt a törvényjavaslat három ele mmel bővíti ki: először is a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, aztán - lássanak csodát - az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények, illetve
