Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
723 egyébként minden eddigi fórumon cáfoltam. Tehát mind az általános vita során, mind a részletes vita során, a bizottságban és természetesen most is ugyanazokat a kritikákat fogják elmondani. Ennek ellenére megpróbálom még egyszer meggyőzni önöket arról, hogy a törvényjavaslat jó és helyes célokat szolgál. De nem azzal fogom meggyőzni önöket , hogy újból elmondom az általános vitában előadott álláspontunkat, hanem szeretném kiemelni a legfőbb kritikákat. Így az első kritika akörül bontakozott ki, hogy vajon megfelelően, törvény szerint egyeztetésre kerülte a törvényjavaslat. A törvényjavaslat kapcsán a legfőbb ellenvetés a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal való egyeztetés hiánya miatti kritika volt. Nos, ahogyan jeleztem, már a bizottságban is elmondtam, de most is elmondom az álláspontunkat. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a tör vényjavaslatot a magyar Kormánytisztviselői Karral, valamint a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével egyeztette Kovács Zoltán államtitkár úr és Latorcai Csaba helyettes államtitkár úr. A közszolgálati tisztvis előkről szóló törvény téves értelmezésén alapul az az észrevétel, amely szerint a KÉF véleményének kikérése hiányában a törvényjavaslat nem tárgyalható, annak közjogi érvényességi kelléke hiányozna. Ugyanis az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelmű a kérdé st illetően. A közjogi érvénytelenséget csak az az eset eredményezi, ha törvény konkrét jogszabályvéleményezési jogkört telepít egy adott szervre, megadva a véleményezési eljárás szabályait is. A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum esetében ilyen szabályok ról nem beszélhetünk. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező társadalmi, érdekképviseleti szervek véleményének beszerzése a jogszabály közjogi érvényességének nem feltétele. Tehát még egyszer: a Közszolgálati Ér dekegyeztető Fórum legfontosabb tagszervezeteivel, akik a közszolgálati dolgozók érdekképviseleti szervei, egyeztetésre került a jogszabály. Magával a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal azért nem, mert az előterjesztő álláspontja szerint nem szükséges e z az egyeztetés. Egyébként, ezt is elmondtam, amennyiben a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum tagszervezetei úgy gondolták volna, hogy az egész KÉFfel egyeztetni kell és szükséges összehívni, akkor nyilván megtették volna az erre irányuló kezdeményezést. A másik ilyen kritika a büntetőeljárásról szóló törvényt érintő módosítások kapcsán hangzott el. Azt tisztáztuk már, hogy a büntetőeljárási törvény tartalmazza a „bűnözés megelőzése” kifejezést. Tehát a bűnözés megelőzésére vonatkozó újabb hivatkozás nem l ehet a büntetőeljárástól idegen, olyannyira nem, hogy a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezések közvetve részét képezik a büntetőeljárás egyik lényeges célját szolgáló eszközrendszernek is. A módosító javaslattal ellent étben, mármint amelyik el akarta hagyni ezt a bűnözés megelőzésére vonatkozó szakaszt, tehát a módosító javaslattal ellentétben a bűnmegelőzés érvényesíthetőségéhez társuló büntetőjogi eszközrendszer ezért nem minősül a büntetőjogon kívüli területnek. A bü ntetőeljárásról szóló törvény 75. §ának (2) bekezdése indokolt módon jelenleg is lehetővé teszi a büntetőeljárás járulékos kérdéseire kiterjedő bizonyítás lefolytatását, az ezzel kapcsolatban felmerült körülmények vizsgálatát és intézkedés foganatosítását . A következő kérdés az egyoldalú kinevezésmódosítás szabályai. Itt vitatott volt az önök részéről az oda- és visszautazás időtartamának megnövelése. Az általános vita során is elmondtam, most is hangsúlyozom, hogy egy adott településen belüli kinevezésmód osításról van szó. Az ingázásra vonatkozó módosítás valójában azt a célt szolgálja, hogy a kormánytisztviselő megtarthassa az állását. Jelen esetben ugyanis, ha a munkáltató telephelye megváltozik, mert költségvetési okokból a korábbi ingatlanokat már nem tudja bérelni, fenntartani, lehetséges, hogy az ingázás ideje megnő. Ebben az esetben, ha a kormánytisztviselő nem fogadja el a kinevezése módosítását, a munkáltatónak nem marad más választása, mint hogy megszünteti a jogviszonyát, hiszen csak az általa bé relt vagy rendelkezésre álló ingatlanokban tudja biztosítani a munkavégzés helyét. A módosítással a munkakör megváltozása miatti kinevezésmódosítás esetén csak meghatározott hátrányos körülmények bekövetkeztekor teszi lehetővé a kormánytisztviselő számára, hogy kérje a
