Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
706 hogy erre tényleg kár több szót vesztegetni; remélem, államtitkár úr v alami jobb magyarázattal is elő tud állni. A másik, ami ebben a körben elhangzott, hogy nem hoz be új kötelezettséget a munkavállalók számára. Nos, államtitkár úr, ez egész egyszerűen nem igaz, tényszerűen nem igaz; erről Gúr Nándor képviselőtársam fog maj d egypár szót mondani. De még ha igaz is lenne, államtitkár úr, a törvény úgy szól, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. És itt a (3) bekezdés azt írja, hogy a KÉF véleményét ki kell kérni a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban, s a többi. Tisztelt Államtitkár Úr! Azért egyrészt sehol nem írja azt, hogy új kötelezettségről kellene hogy szó essen. Azt írja, hogy az élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörökben, mindegyikben. Nem az újban, mindegyikben ki kell kérni az egyeztető fórum véleményét. Ehhez képest önök nem tet ték. És mondják meg nekem, ja, és az a válasz, hogy önök úgy gondolják, hogy ezt nem érinti? Államtitkár úr, gondolkodjon egy kicsit el azon, hogy mondjuk, amikor a kirendelés szabályairól van szó, hogy honnan, hová lehet áthelyezni embereket, az nem érint i az ő élet- és munkakörülményeiket? Nevetséges! Ha valaki erre hivatkozik, az vagy nem olvasta a törvényt, vagy hazudik. Magyarán szólva: önök ezt elmulasztották. Mi tettünk egy javaslatot arra, hogy az Országgyűlés vegye le napirendjérő l mind a bizottsági ülésen, mind később a plenáris ülésen ezeket a törvényeket, ugyanis egész egyszerűen, az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát alapul véve, ez alkotmányellenes, alaptörvényellenes. Alaptörvényellenes! Olyan formai hibában szenved, ami az alaptörvényellenességet legalábbis megalapozhatja, és ha legalább ezt a feltételt felvetjük, akkor talán érdemes lenne kikérni ennek a fórumnak a véleményét a törvényjavaslat benyújtása előtt és nem az után. De ha jól tudom, ezt az után sem sikerült megte nni. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek olyan formai hibák, amelyek már inkább tartalminak is nevezhetőek. Ami pedig a törvényjavaslat egyéb kritikáját illeti, azt Gúr Nándor képviselőtársam, az Országgyűlés jegyzője fogja elmondani. Köszönöm szépen. (Taps az M SZP soraiban.) (20.00) ELNÖK : Köszönöm, Bárándy képviselő úr. Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, Jobbik. KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék hozzászólni. Nem osztom Kovács Zoltán államtitkár úr abbéli vélemény ét, hogy akár a környezetvédelmi hatóság, akár a bányakapitányságok kormányhivatalokba történő integrációja nem okoz minőségi változást ezeknek a hatóságoknak a feladatellátásában. Igenis fennállnak azok az aggályok, amelyek fennálltak akkor is, amikor - e zt már az általános vitában is elmondtam - önálló minisztérium megszűntével egy államtitkárság alá kerültek ezek a feladatok. Igaz, hogy ez egy szintbeli eltolódással is járt, de azt láthattuk már akkor, hogy a környezetvédelem, a természetvédelem és által ában azok a feladatkörök, amelyek a környezet, természetvédelmi felügyelőségekhez tartoznak a jelen hatályos jogszabály szerint, egy folyamatos gyengülésen mennek át, és folyamatosan érdekérvényesítést veszítenek. Igaz ez azért, amit Bárándy képviselő úr is elmondott, hogy egy kvázi autonóm, önálló területi államigazgatási szerv, egy környezetvédelmi felügyelőség bekerül egy kormányhivatal alá, ahol egy politikai erő, egy éppen kormányon lévő politikai erő vagy egy politikus gyakorol felügyeletet felette, vagy bármilyen nyomást tud rá gyakorolni, amit a környezetvédelmi hatósági eljárások esetében pedig nap mint nap tapasztalunk, hogy a különböző érdekeltségi körök mögött álló gazdasági társaságok véghez akarnak vinni beruházásokat, és ezek során politikán keresztül
