Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
699 most a magyar jogszabályokba átültetni ezekkel a módosító javaslatokkal és magával az egész törvényjavaslattal, ami mos t itt van a Ház előtt. Ez az Unió harmadik energiacsomagja, amely azt a célt szolgálja, hogy minél nagyobb behatással bírjon a földgáz tekintetében is az országok önrendelkezésébe, energiaellátással kapcsolatos politikájába. Már szó érte a ház elejét Brüss zel részéről a tekintetben is, hogy miért nem vonta be a Bizottság vagy az Európai Unió képviselőit Magyarország, amikor Putyinnal tárgyalt állítólagosan a hosszú távú földgázszállítási szerződésről. Mindaz, amit most elmondtam, azt a folyamatot erősíti, h ogy egyre kevesebb önrendelkezést akar a földgázkérdés tekintetében is Brüsszel a tagállamok kezében hagyni, ami Magyarország számára nem jó, hiszen most itt maradt a Déli Áramlatgázvezeték nélkül. Egyelőre nem tudjuk, hogy mi fog történni, a déli határai nkig hogyan fog a törökgörög elosztóponttól az a földgáz eljutni, illetve azt sem tudjuk, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség miatt - a múlt héten is folyamatosan azzal foglalkozott a sajtó, hogy a Gazprom azt nyilatkozta, elzárja Ukrajna fe lé a gázcsapokat - mikor fogják a tranzitvezetékeket megcsapolni. Tehát egy sor olyan kérdés merül fel, ami túlmutat ennek a törvényjavaslatnak a szövegszerű változtatásain, amely a mögötte lévő folyamatokat sejteti. Az európai uniós rendeleteket, amelyek egyébként közvetlenül is alkalmazhatók a magyar jogban, nem szükséges átültetni ahhoz - ahogy az általános vitában is elmondtam , hogy alkalmazhatók legyenek. Mégis megpróbáljuk a magyar jogszabályi környezetet megfeleltetni ennek, csak közben meg számomr a úgy tűnik, hogy egyre távolabb kerülünk attól, amit energiabiztonságnak tekintünk a földgázellátás tekintetében. A legújabb hír szerint újabb kötelezettségszegési eljárás indult Brüsszel részéről Magyarország ellen, amiben többek között azt kifogásolják, hogy a magyar jogszabályok túlságosan kevés terhet engednek a hálózatüzemeltető részéről a fogyasztóra áthárítani, ami elég nonszensz, hiszen ha valamiben, akkor a rezsicsökkentéssel kapcsolatos politikában és jogszabályokban egyetértettünk a kormánnyal, és talán még a kormánynál is hevesebben követeltük, hogy ne tudják a szolgáltatók a fogyasztókra áthárítani azokat a terheket, amely nem az ő saruk, amely nem a fogyasztásukkal és az energiafelhasználásukkal, a hálózat igénybevételével kapcsolatos teher. Ö sszességében nem érezzük ebben a javaslatban azt, hogy ez előrébb vinné a hazai energiafelhasználás és földgázellátás kérdését. Egy Brüsszel részéről érkező javaslatcsomag akceptálásának, elfogadásának tekintjük, amely hazánk hosszú távú energiabiztonsága tekintetében semmiféle pozitívumot a részünkről nem rejt magában, ezért a holnapi szavazás során sem tudjuk azt támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Kepli Lajos képviselő úr. Megadom a szót Sallai R. Benedek képvise lő úrnak, Lehet Más a Politikaképviselőcsoport. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én sajnos nem tehetem, hogy rövid legyek. Engem ért a megtiszteltetés, hogy a pártunk álláspontját a tisztelt Ház előtt a T/3116. számon levő törvén yjavaslatról elmondjam, megosszam önökkel, és teljes türelmüket élvezzem ez ügyben. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításával kapcsolatban azért vagyunk szerencsés helyzetben, mert épp a napokban vált ismertté az Európai Unió energiauni óstratégiája, illetve az a kötelezettségszegési eljárás, amelyet az európai uniós Bizottság indított Magyarország ellen energiapolitikai szabályszegései miatt. Így a napnál is világosabbá válik, hogy az az irány, amerre a magyar kormány a szabályozásban, most éppen a gázpiaci szabályok átírásában megy, Európa felé vagy éppen ellenkező irányba tarte. Az energiaunió deklarált célja, hogy minden uniós tagállam legalább három különböző forrásból tudjon energiát importálni. Ezt a szándékot szolgálja a legnagyo bb átláthatóság az Unión kívüli energiaszállítókkal kötött megállapodások terén. Fontos cél még a szabályozó hatóságok függetlensége, valamint az infrastruktúra és az energia tulajdonosi viszonyainak szétválasztása.
