Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
682 adatok titkosítását, mégpedig elsődlegesen nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, illetve a szerzői jogok kapcsán lehet titkossá tenni egyes r endelkezéseket. Veszélyes technológiáról beszélünk, nyilván nem mindegy az, hogy ha egy ilyen atomerőmű működik, akkor ennek az atomerőműnek mik azok a biztonsági pontjai, amelyeknek az esetleges megtámadásával komoly kárt lehet okozni az embereknek. Egy k ormánynak, egy felelős kormánynak, egy felelős Országgyűlésnek és egy felelős országgyűlési képviselőnek is kifejezetten ügyelnie kell arra, hogy olyan technológiával és úgy valósuljon meg Magyarországon egy erőmű, ami alapján az emberek biztonsága is gara ntálható. Ennek megfelelően szükséges az, hogy bizonyos eljárásrendek, amelyek nem műszaki adatok, de a szerződésben benne vannak - akár szállítási útvonalak vagy bármi ehhez kapcsolódó kérdés - vagy pedig műszaki adatok, titkosak lehessenek annak érdekébe n, hogy az emberek biztonságát meg tudjuk őrizni, ügyelni tudjunk arra, hogy a magyar emberek a későbbiek során biztonságban legyenek. Egy ilyen atomerőmű működési ideje több, mint 15 év, és valószínűleg több lesz, mint 30 év, ezért azt javasoltuk a bizott ság ülésén, hogy a lehető leghosszabb időre titkosítsuk ezeket az adatokat, mert az atomerőmű működésének időszakában ezeket biztosítani kell, illetve biztosítani kell ennek titkossága fenntartását. Természetesen ilyenkor, amikor egy ilyen döntést meghozun k, és amikor megvizsgáljuk ezt a környezetet, érdemes körülnézni, hogy mik a nemzetközi tapasztalatok, és a különböző európai országok hogyan alkalmazzák ezeket a titkosítási szabályokat, illetve milyen mértékűek ezek a titkosítási szabályok annak érdekébe n, hogy az emberek biztonsága a későbbiekben fenntartható legyen. Érdemes megnézni a francia példát. Franciaországban, ahol egyébként a legkiterjedtebbek az ezzel kapcsolatos szabályozások - nem véletlen, hiszen ott igen magas az atomerőművek száma , ott is hasonló titkosítási rendszert alakítottak ki. (Dr. Schiffer András: Ott a finn példa is.) Vagy akár a finn példa, Finnországban nagyon hasonló az a szerkezet is, ahogy ezt az atomerőművet megvalósítják, ennek megfelelően ott is 30 éves titkosítási időt rendelnek egy ilyen atomerőműnél, mondom még egyszer, csak azoknak az adatoknak a vonatkozásában, amelyek kifejezetten olyan műszaki adatok, amelyek az atomerőmű biztonságával kapcsolatosak és nemzetbiztonsági kérdést jelentenek, vagy a másik oldalon, olya n, ugyan nem műszaki adatok, de ugyanilyen biztonsági kérdéseket felvető adatok, amik akár eljárásrendek lehetnek egy atomerőművel kapcsolatban, szállítási útvonalak és hasonló dolgok. (Dr. Schiffer András: És az ügyvédi díjak?) Természetesen azok az adat ok, amik nem kerülnek bele ebbe a körbe, annak a titkosítására nem is kerülhet sor, hiszen a végén úgyis ezt a bíróság fogja megítélni. Hogyha valaki úgy gondolja, hogy bizonyos adat egyébként nem titkosítható, akkor bírósághoz lehet fordulni (Dr. Schiffer András: Milyen bírósághoz?) , és ennek megfelelően annak megállapítását lehet kérni, hogy egyébként ezek az adatok titkosíthatóke vagy sem. Ennek megfelelően hozta meg a bizottság döntését, és arra kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy ebben a formában, aho gy a bizottság elfogadta, tehát úgy az összegző jelentését és az összegző módosító indítványát is támogassa. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottság kisebbségi véleményét három felszólaló ismerteti, mindösszesen 7 perces időkeretben. Úgy vélem, a három ellenzéki képviselő megállapodott abban, hogy hány percben mondják el a véleményüket, és külön szeretném most kérni Schiffer frakcióvezető urat, hogy kíméljen meg a bekiabálásától , és ne zavarja a felszólalókat. Köszönöm szépen. Még lesz lehetősége, amikor megadom a szót. Elsőként Tóth Bertalan mondja el a véleményét, a frakció álláspontját. DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ominózus Törvényalkotási bizottságon három javaslatot tárgyalt meg a bizottság, tehát nem csak egyet, ebből