Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - A magyar egészségügy helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5308 Végül még egyetlen gondolat. Az egészségügy, azt gondolom, az elmúlt időszakban is a költségvetésekben minden évben bírt pluszkiadással, és az egészségügyben dolgozók is látják, hogy más területen is volt olyan előrelépés, amely az ő problémáikat is megoldotta. Gondolok akár a családi kedvezményre; az egészségügyb en dolgozók is, akiknek gyermeke van, érzékelik, hogy ezen a területen is lépett előre a kormány, vagy az egészségügyben dolgozó devizahitelesek tekintetében is volt előrelépés. Tehát több területen, az egészségügy területén is és más területen is, abban b ízom, hogy a felelős gazdálkodás jegyében fogunk tudni még előrelépni 2016ban és az azt követő években. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni, akinek időkerete van. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. A képviselői felszólalások végére értünk. Most megadom a szót Zombor Gábor államtitkár úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának. A zárszóra 20 perces időkeret áll rendelkezésre. Parancsoljon! DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen a vitát is, az együttműködést, amelyben nagyon sok szakmai kérdés is elhangzott. Talán egy államtitkárnak vagy egy vezetőnek még nem volt abban része , hogy inkább sajnálnak, mint nem szeretnek. (Derültség.) Ez talán a politikai pályám végét is jelentheti. (Derültség az MSZP padsoraiból. - Tukacs István: Gábor, gondold meg! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm szépen a jóindulatot. Úgy gondolom , érdemes volt rászánni az időt arra, ami elhangzott a vitában, még ha vannak politikai felhangjai is egy ilyen beszélgetésnek. Ki lehetett volna elemezni, csak nem akartam elvenni az időt a képviselőtársaimtól, hogy pontosan hogy indult ez az egész, akár a kórházi kérdések, akár a forrás meghatározása. Itt vissza lehet menni ’90ig. Egy biztos, és ezt szerintem tudomásul kell vennünk: hogy ez a helyzet ebben a formában, ahogy hallottuk, és ahogy mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők elmondták, túl s okáig nem működhet. Tehát mindenképpen valamit tenni kell az ügyben. A mi államtitkárságunk több alternatívát is elkészített ezzel kapcsolatban. Vannak olyanok, amelyek pluszfinanszírozást igényelnek, és gyakorlatilag a kórházi rendszer átalakítására, mély finanszírozási átalakítására választ adnak. Választ adnak a várólisták kérdésére. De ezt abban az esetben lehet elkezdeni, ha erre az államháztartás megfelelő forrásokat tud biztosítani. Addig ezt nem tudjuk elkezdeni, hiszen nagyobb kárt okozna, mint ame kkora hasznot hajtana. Azt a megoldást, amely talán a legegyszerűbb lenne, hogy a jelenlegi forrásokhoz igazítjuk az ellátórendszert, szintén nagyon nehezen tudom elképzelni. Szakmailag semmiféleképpen nem lehetne vállalni, hiszen ez azt jelentené, hogy gy akorlatilag a jelenlegi működő kapacitások nagy részét meg kellene szüntetni, ami kórházbezárásokkal, elbocsátásokkal járna. Pontosan az a probléma, ami az OECDjelentésben is benne van, hogy azok számára, akiknek az ellátás hozzáférhetőségét kell biztosít ani, és akik a legkevésbé tudják a kialakult rendszerben elérni ezeket, ez a megoldás nem lehet előrevivő megoldás. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát amit ebben a jelenlegi költségvetési struktúrában lehet tenni, és amellett, hogy minden javaslatot és minden problémafelvetést felírtam, megfogalmaztam magamnak, higgyék el, hogy ezek egyik pillanatról a másikra nem fognak megoldódni. Most már lassan 25 éve sajnos az egészségügy minden területén volt szerencsém megfo rdulni, és 25 éve is hasonló problémákat láttam, tíz éve is, meg most is vannak hasonló problémák. Ezek egyik pillanatról a másikra nem fognak megoldódni. Óriási kihívás a migráció megállítása vagy lelassítása, amiben szerintem - és nem akarok a Nemzetgazd asági Minisztérium képviselőijének most úgymond smúzolni - támogatást kapunk. Az