Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - A magyar egészségügy helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK: - MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
5257 kormányzati cél a betegek gyógyulási esélyeinek javítása. A 201014 közötti időszak alapvetően orvosolta a korábbi kormányzatok gondatlan tevékenysége következtében kialakult torzulásokat. Az intézkedések erős alapokat jelentettek a folytatáshoz, a Semmelweisterv koncepciója helyes irányokat jelölt ki. Az alapvető cél nem változott, működő, fenntartható, a lehető legmagasabb színvonalú állami egészségügyi rendszerre van szükség. Az elmúlt egy év egyik legfontosabb eredménye, hogy a kormány elfogadta az „Egészséges Magyarország 201420” straté giát. Ez a stratégia mutatja be azokat a prioritásokat, fejlesztési területeket, intézkedéseket, amelyek az elkövetkező kormányzati döntések alapját jelentik, és egyúttal az uniós fejlesztési források lehívásának megalapozásául is szolgálnak. Kiemelkedően fontos az a szemléletváltás, amelynek köszönhetően minden egészségpolitikai kormányzati intézkedésnél a népegészségügyi szemlélet került a középpontba. Az egészségügyért felelős államtitkárság rendkívül fontosnak tartja, hogy minden döntést megelőzően szél es körű szakmai konzultációt folytasson a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. Magyarországon a dohányzás súlyos népegészségügyi és nemzetgazdasági probléma. A dohányzás következtében több mint 20 ezer ember hal meg évente. A közforgalmú, zárt légte rű helyeken, közösségi terekben fő szabály szerint 2012. január 1jétől nem lehet rágyújtani. A törvénymódosítás társadalmi elfogadottsága magas, 85 százalékos, és a betartása is megfelelőnek mondható. Több mint 200 ezer ember hagyta abba a dohányzást az e lmúlt két esztendőben. A népegészségügyi termékadó bevezetésével kevesebb egészségre káros terméket fogyasztunk, egyes gyártók is változtattak a termékeik összetételén, kevesebb sót és cukrot kevernek az élelmiszerekbe. A népegészségügyi termékadónak köszö nhetően az egészségügyi ágazat 2014ig több mint 52 milliárd forint bevételhez jutott, amely megteremtette az egészségügyi béremelés alapját. Magyarország Európában az elsők között lépett fel az egészségre káros transzzsírsavakkal szemben. Évente 14501500 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon, és évente mintegy 400 nő hal meg ennek következtében. (17.10) Idén ősztől kötelezően ajánlott a HPV elleni védőoltás, az ingyenes vakcinát a 12. életévüket betöltött hetedik osztályos lányok k aphatják. Az elmúlt években új szűrési akciókra is sor került, 2014ben először megrendezésre került a szűrés éjszakája, amikor is meghosszabbított nyitva tartással várták országosan körülbelül 50 helyszínen a mammográfiás központok a vizsgálatra behívott asszonyokat. 2013ban 58 járásban egészségfejlesztési iroda jött létre, ebből 18 a leghátrányosabb helyzetű településeken, európai uniós támogatással az alapellátás prevenciós kapacitásának támogatására. Sor került körülbelül 40 lelkiegészségközpont kiala kítására is. A közétkeztetési rendelet kiterjed a nevelésioktatási intézményekben, a szociális ellátásban, a gyermekjóléti alapellátásban, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben felszolgált ételekre, valamint a betegélelmezésre egyaránt. 2012 és ’14 között több mint 1500 gyógyyszerkészítmény ára csökkent átlagosan 35 százalékkal, ami 10,5 milliárd forintos megtakarítást eredményezett. Az elmúlt években a kormányzat a gyógyszerkasszában éves szinten megközelítőleg 100 milliárd forintos megtakar ítást tudott elérni úgy, hogy eközben a betegterhek csökkentek. 2010től 49 új hatóanyagú gyógyszer támogatását biztosítottuk. 2012ben és ’13ban egyaránt többletforráshoz juttattuk az alapellátást. ’14ben további 10 milliárd forint érkezett az alapellát ásba, ennek részeként lehetett pályázni az 500 millió forintos kerettel rendelkező letelepedési támogatásra. Az alapellátás infrastruktúrájának fejlesztésére, a háziorvosi rendelők korszerűsítésére, egészségházak kialakítására és fejlesztésére a regionális operatív programok pályázati kiírásai biztosítottak lehetőséget. E pályázatok révén önkormányzatok és társulási formáik országszerte mintegy 13 milliárd forint támogatást fordíthatnak alapellátási szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésé re. A regionális programokon belül e célra elkülönített konstrukciók, valamint az általános kiírások egyaránt lehetőséget biztosítottak a komplex
