Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - A magyar egészségügy helyzetéről szóló politikai vita - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET jegyző: - ELNÖK: - DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5248 erőfeszítéseket igényel. Ezt próbálja a jelenleg vita alatt álló alapellátási törvény kezelni és az abban meglévő intézkedé sek. (16.20) A védőnői körzetek száma 5042, a betöltetlen körzetek száma 345. Általában a keletközépeurópai országokban az úgynevezett migrációs adatok adnak bizonyos támpontot, hogy milyen tendenciák mutatkoznak. Itt is szeretném önöket tájékoztatni ezek ről az adatokról. 2014ben 948 orvos, 234 fogorvos, 88 gyógyszerész, 493 ápoló kért külföldi munkavállaláshoz bizonyítványt, ez 1943. 2012 óta gyakorlatilag minimális csökkenés, stagnálás érzékelhető, vélhetően a 2012ben elindított rezidensösztöndíjprog ramnak köszönhetően, amelynek a kiterjesztését ebben az évben sikerült megtenni, így most már több mint 40 százalékkal több rezidens tudja kapni ezt a pluszjuttatást, és a jövőben nemcsak a rezidensidőszakuk alatt, hanem mint szakorvosok is ehhez hozzá tud nak jutni. Ha ezt összehasonlítjuk a körülöttünk lévő szomszédos országokkal, akkor a következő összehasonlítást tudjuk megismerni. Ha millió lakosra vonatkoztatjuk a hatósági bizonyítványt kérő orvosok számát, akkor a legrosszabb a helyzet Lengyelországba n, ahol 236 ez az arányszám, közel 10 ezer orvos gondolkodik eltávozáson. Romániában ez 2200 fő, 110 az arányszám; Magyarországon 96,2 a 948as számmal, ami még egyszer mondom, egy növekedés után megállni látszik, azonban ez inkább stagnálást mutat, mint a trend megfordulását, habár nagyon bízunk abban, hogy ez a tendencia a jövőben tovább fog javulni. A legnagyobb feszültségek a bérekkel kapcsolatban vannak. Néhány adatot szeretnék önöknek mondani. Jelenleg Magyarországon az orvosok átlagos alapilletménye 326 ezer forint, átlagkeresetük 463 ezer forint, az egészségügyi szakdolgozóké 151 ezer forint, átlagkeresetük 207 ezer forint. A nem szakdolgozóké, de egészségügyben dolgozóké 138 ezer forint és 178 ezer forint az átlagkeresetük. Megállapítható, hogy a ne mzetgazdasági átlagot az egészségügyi szakdolgozók átlagkeresete nem éri el, a nemzetgazdasági átlag 90 százaléka, ami 237 ezer forint, az egyéb egészségügyi és egészségügyben dolgozók átlagkeresete ennek 78 százalékát teszi ki. És hogy mi történt az elmúl t időszakban ezzel kapcsolatban? Megvizsgáltuk azt, hogy hogyan változtak a bérek az elmúlt időszakban, és az utóbbi tíz évet vizsgálva a következőt látjuk. 2006 és 2010 között az átlagkeresetek reálértéken 13 százalékkal csökkentek, 2010 és ’13 között 11, 4 százalékkal nőttek. A probléma az, hogy reálértéken nem jutottak vissza a száz százalékra, tehát itt annak ellenére, hogy komoly erőfeszítések történtek, még az elmaradás nagyon komoly. Ezt is látjuk a nemzetközi összehasonlításban, amelyben Magyarország az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyait tekintve szinte mindenhol az utolsók között áll. Ez azért különösen fontos kérdés, mert közben a különböző nyugateurópai szervezetek, kormányzatok olyan programokat készítenek elő, illetve folytatnak, szervez nek az egészségügyi dolgozóknak... - a magyar képzés kiválóságának köszönhetően a tudásuk megfelel a nyugateurópai munkavégzés színvonalának is, ezért szervezetten próbálják külföldi munkára csábítani őket. Még egyszer mondom, jelenleg még ez a folyamat a zon a szinten van, amikor meg lehet állítani és a tendenciát meg lehet fordítani, de nagyon komoly a versenyhátránya az országnak amiatt, hogy ilyen alacsonyak a bérek. De az elmúlt években történt bérintézkedések átlagosan 15 százalékos béremelkedést ered ményeztek, amelynek a további lépései a 2016os költségvetésben is szerepelnek, amikor is a mozgóbérek vonatkozásában a forrás a költségvetési javaslatban szerepel, de ehhez még további lépéseket kell tenni, hogy meg tudjuk tartani a szakdolgozóinkat és or vosainkat az elkövetkezendő években, hiszen látjuk, hogy nemcsak Magyarországon, hanem más országokban még nagyobb problémát jelentenek ezek a kereseti viszonyok. Visszatérnék az OECDjelentéshez, amely további megállapításokat tesz, és ez már inkább szakm ai jellegű, hiszen összehasonlították a különböző országokat, így a magyar egészségügyi rendszert is, és úgy találják az objektív adatok alapján, hogy túlzottan kórházcentrikus, és a kiadások nagy részét például a gyógyszerek teszik ki, ami kérdéseket vet fel a költséghatékonyságával
