Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Dr. Legény Zsolt (MSZP) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mi lesz a szabolcsi gazdákkal?” címmel - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP):
5217 dinamizálásnak nevezett felújításáról ma már itt a Házban is szó esett; talán ön is itt volt, ezért ezt nem is emelném ki. Az ágazati bérfejlesztés során 2012ben és 2013ban igyekeztün k az OMSZnél dolgozó orvosok, mentőtisztek, mentőápolók és mentőgépkocsivezetők bérét is emelni. Ez összességében átlagosan 40 ezer forintos emelkedést jelenthetett az ő esetükben, ami nyilvánvalóan nem a befejezése ennek a béremelési politikának, de fon tos megemlíteni, hogy az előző négy évben is igyekeztünk ezért tenni. A következő lépés, amiről már szó esett a parlament Népjóléti bizottsága előtt is és a sajtóban is: a 2002ben befagyasztott béreknek, mozgóbérelemeknek az úgynevezett kiengedése nyilván valóan a folyamatos munkarendben dolgozó mentősök számára érezhető növekedést fog jelenteni, és a jövő évi költségvetésben 12,8 milliárd forint szerepel erre a pluszköltségre. Tehát bízunk benne, hogy a mentősök bére ezzel is nőhet a következő évben. Köszö nöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Legény Zsolt (MSZP) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mi lesz a szabolcsi gazdákkal?” címmel ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Legény Zsolt, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek: „Mi lesz a szabolcsi gazdákkal?” címmel. Legény Zsolt képviselő urat illeti a szó. DR. LEGÉNY ZSOLT ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Há rom hete pünkösdkor hatalmas természeti csapás érte SzabolcsSzatmárBereg megye keleti részét, óriási jégeső verte el Csengert és környékét. A hosszú perceken keresztül szakadó jégeső mintegy 25 településen, de különösen Csenger, Rozsály, Gacsály és Zajta külterületein okozott visszafordíthatatlan károkat a mezőgazdasági kultúrákban. A gyümölcsösök, mint a meggy, az alma, a szilva, a szántóföldi táblák, mint akár a kukorica vagy a napraforgó, de akár a zöldségkultúrák, például az uborka is megsínylette a j égesőt. Az előzetes felmérések alapján a gazdák által elszenvedett kár sok helyen százszázalékos, de a kevésbé szerencsétlenül járt helyeken is 7580 százalékos. A gazdákat ért kár az előzetes becslések alapján a 10 milliárd forintot is bőven meghaladja, é s akkor még csak az idei terméskiesésről beszélünk; arról, hogy a gyümölcskultúrákban a fák oly mértékben károsodtak, ami a jövő évi termésre is kihat, még nem ejtettünk szót. Ehhez hozzátartozik az is, hogy hazánk egyik legelmaradottabb térségében az ott élők egyetlen bevételi forrását a mezőgazdaság adja, ami a fent említett természeti katasztrófa következtében sajnos valódi, a szó szoros értelmében vett katasztrófa áldozatává vált. A megyei önkormányzat 200 ezer forintot ajánlott fel a kárt szenvedettek megsegítésére, és körlevelet küldött a megye 229 településének, amelyben felkéri az önkormányzatokat, hogy a megye példáján eljárva ők is járuljanak hozzá a károsultak megsegítéséhez. Tudja, államtitkár úr, ezek azok az önkormányzatok, amelyek a kormány „á ldásos” munkájának eredményeként folyamatosan forráshiánnyal küzdenek. Éppen ezért kérdezem a tárcától, hogy mi lesz a kárt szenvedett szabolcsi gazdákkal. Hogyan fogják a 10 milliárdnál is nagyobb elszenvedett kárt helyreállítani? A Kárenyhítési Alapban ö sszesen az egész ország területére egész évre vonatkozóan körülbelül 8 milliárd forintnyi forrás van. Már az is kevés erre az adott területre. Mire számíthatnak így a gazdák? Komolyan gondoljáke, hogy a forráshiányos helyi önkormányzatokat akarják bevonni a kárenyhítésbe? Végezetül, gondolkodike azon az agrárkormányzat, hogy a kárenyhítésen túl a jégkárelhárító rendszereket is államilag támogassa? Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)