Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért nem képviselik a magyar nők érdekeit Brüsszelben?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
5200 apasági szabadságot, emellett a kisma mák és a szoptató anyák munkavállaló jogait és munkahelyi egészségvédelmét is erősítették volna. Az Európai Tanács ötödik éve blokkolja a folyamatot azzal, hogy nem hoz döntést, Magyarország pedig egyike azon országoknak, amelyek azért harcolnak, hogy a j avaslat végleg lekerüljön a napirendről. A hivatalos magyar indoklás az, hogy a szülési szabadság idejére járó juttatás meghatározásának tagállami hatáskörben kell maradnia. A probléma ezzel az indoklással csak az, hogy már most is létezik ez az irányelv, azaz már most sem tagállami hatáskör, pontosabban a tagállamokat kötik az uniós szinten előírt minimumszabályok. A magyar kormány elvi álláspontja mögött sokkal inkább az áll, hogy nem akarnak 100 százalékos bért fizetni a szülő nőknek, a jelenlegi 70 száz alékkal szemben. A módosított irányelv abban az időszakban adott volna erősebb védelmet a kisgyermeket vállaló családoknak, amikor arra a legnagyobb szükség van, a várandósság, a szoptatás, a szülési szabadság időszakában. A pluszkiadás nem jelentett voln a elviselhetetlen terhet Magyarország számára, 16 milliárd forintba került volna éves szinten, viszont nagyobb anyagi biztonságot adott volna a kisgyerekes családoknak. A fizetett kéthetes apasági szabadság erősítette volna az apák szerepét a gyermeknevelé sben. A magát családbarátnak tartó kormány azonban minderre nemet mondott, pedig ez pozitívan hatott volna a gyermekvállalásra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt kérdezem államtitkár asszonytól, hogy miért nem képviseli k a magyar nők érdekeit Brüsszelben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. A válaszadásra megadom a szót Veresné Novák Katalin államtitkár asszonynak. VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrá sok Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nem tudom, honnan jött most elő egyáltalán ez a téma, de örülök, hogy előjött, mert van lehetőség arra, hogy helyre tegyünk né hány olyan pontatlanságot, amit a képviselő asszony is említett. Tisztázzuk akkor, hogy miről van szó! Egyrészt természetesen mi a magyar nők érdekeit mind Brüsszelben, mind Budapesten képviseljük és képviselni is fogjuk a jövőben is. (13.30) Egy 1992es irányelvnek a módosításáról van szó, amelyre a Bizottság 2008ban tett javaslatot. 2008ban. Aközben volt egy európai uniós elnöksége is Magyarországnak, mi voltunk az az ország, amelyik megpróbálta elnökségként továbblendíteni ezt a javaslatot. Nem sikerü lt, ugyanis a tagállamok többsége blokkolja ezt a javaslatot. Nem Magyarország, a tagállamok többsége. 2015öt írunk, képviselő asszony, 2008 óta nem sikerült Európában ebben a témában egy fikarcnyit sem előrelépni. Ott toporognak egy helyben a tagállamok, a Bizottság, az Európai Parlament; a Bizottság képviselői sem tudják azt, hogy ők maguk mit szeretnének ezzel az irányelvtervezettel kezdeni. Egyébként ebben az Európai Parlament ugyanilyen bizonytalan, és a tagállamok többsége sem támogatja azt, hogy mos t ebben a formában elfogadják ezt a javaslatot. A legutóbbi érdemi párbeszéden - egyébként magam is személyesen jelen voltam - négy olyan európai uniós tagállam volt, amelyik amellett érvelt, hogy ezt a vitát érdemes így folytatni. Vannak olyan pillanatok, kedves képviselő asszony, amikor 8 év terméketlen vita után azt lehet mondani, hogy ezt így tegyük félre, kezdjünk tiszta lappal egy új történetet; és nagyon káros az, hogyha önök ezt úgy állítják be, minthogyha mi a magyar nők érdekeit nem képviselnénk a kár Brüsszelben, akár Budapesten. Ami a tartalmi részét illeti, Magyarországon sokkal rugalmasabb a családtámogatási rendszer, mint az európai uniós tagállamok többségében, hosszabb az átlagnál a szülési szabadság; és egyébként, ami 70 százalék, az valójáb an 90 százalék, hiszen csak személyi jövedelemadófizetési kötelezettség van a csed után, azaz az első hat hónapban járó támogatási összeg után. Így ez sem
