Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
5180 Tisztelt Ház! Mivel a 87 oldalas teljes összegző módosítás részletes ismertetése meghaladja e felszólalás kereteit, valamint az egészében elérhető az Országgyűlés honlapján, ezért engedjék meg, hogy most csak a legfontosabb tartalmi módosításokra térjek ki. A nemzetgazdasági miniszter a nemzetgazdasági támogatások előirányzatának 3 milliárd forintos támogatása helyett 15 milliárd forintot irányoz elő, tekintettel az előzetesen jelentkező töb bszörös igényekre, továbbá hat új nagykövetség megnyitásának egyszeri költségeire 3871 millió forintot, a Sulinet 2884 darab végpontja sávszélességének bővítésére 300 millió forint értékben, a nemzeti sportközpontok fenntartásába kerülő és fenntartásában l évő új létesítmények, például a Tüskecsarnok és uszoda, a tanuszodák, a Nemzeti Kézilabda Akadémia és a Nemzeti Kosárlabda Akadémia, valamint a felújított mátraházi edzőtábor üzemeltetési költségeinek biztosítására 797,8 millió forintot biztosít, a 100 Tag ú Cigányzenekar részére 30 millió forint egyedi támogatást biztosít, és a 2016. évi nyári olimpiai játékokra való felkészülésre 552,3 millió forintot különített el. A Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes székhelyéül szolgáló Budai Vígadó épüle tének felújítására a 2016. évi teljesülést biztosítja. (12.00) Mindezekre tekintettel szeretettel kérem képviselőtársaimat, hogy az összegző módosító javaslatot támogassák, illetve a holnapi napon a költségvetést szavazzák meg. Köszönöm a szót, elnök úr. ( Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, amelyet négy képviselő ismertet, összesen 30 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Burány Sándor… - nem? (Burány Sándor: Tévedés!) Akkor elsőként megadom a szót Szakács László képviselő úrnak. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Szocialista Párt kisebbségi véleménye, amely ben yújtásra került a bizottság ülésén, az alábbiakról szól. Álláspontunk szerint a benyújtott központi költségvetésről szóló törvényjavaslat a határozati házszabály 44. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített jogalkotás szakmai követelményeinek, feltételeinek n em felel meg, tekintettel arra, hogy a költségvetésben meghatározott egyes előirányzatok nem tekinthetőek megalapozottnak. Nem tekinthető a jogalkotás szakmai követelményeivel összhangban álló körülménynek, hogy a költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos bevételei között szereplő 115 milliárd forintos egyéb értékesítési, hasznosítási bevételi előirányzat tartalmáról, indokairól semmit nem lehet tudni. Ez a kockázat ugyanakkor már alkalmas arra, hogy veszélyeztesse az államháztartást és a hiánycélt, illetve az Alaptörvényből is eredő, ezeknek a hiánycéloknak a csökkentését. Álláspontunk szerint az Alaptörvény 36. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak sem felel meg a benyújtott törvényjavaslat, pedig ezt a határozati házszabály 44. § (1) bekezdés a) pontja előír ja. A központi költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletességgel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. Álláspontunk szerint ezen rendelkezés alapján a költs égvetés nem felel meg ennek a követelménynek, hiszen van egy 115 milliárdos bevétele az államnak, ami az állami vagyon értékesítése és hasznosítása keretében nem kellően körülírt. Álláspontunk szerint a Magyarország 2016. évi költségvetéséről szóló törvény javaslat előkészítése számos hibában szenved. Hazánk számára ugyanis semmilyen előny nem származik abból, hogy ilyen időben, ennyire előrehozottan fogadjuk el ezt a törvényt. Bizonyára a tisztelt Ház is emlékszik arra, képviselőtársaim is emlékeznek rá, ho gy legutoljára, amikor ehhez az eszközhöz folyamodtak, akkor egy év alatt az elfogadásáig hét alkalommal kellett a következő éves költségvetést módosítani. Arról nem beszélve, hogy az Európai Unióban nincs ilyen szabályozás
