Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5159 védi. Tehát ebben olyan dolgok kerülnek leírásra a duális képzésnél, ami, azt gondolom, hogy elegendően átgondolt, és tekintve, hogy ez 2012 óta már több helyen folyik, azt hiszem, hogy a hallgató érdekeit maximálisan képviseli. Azzal egyet tud ok érteni, és azt gondolom, az egy jó ötlet, meg fogjuk fontolni, hogy a hallgató hogyan tudja minősíteni a gyakorlati képzőhelyet. Ami a gyakorlati képzőhelyre vonatkozó kérdés volt, hogy milyen előnyöket élvez. Ez ma is úgy van, hogy a gyakorlaton lévő h allgatók után az adott vállalat a szakképzési hozzájárulásból ma is levonhatja a 450 ezer forintnak a századrészét, illetve visszaigényelheti, ha nincs neki elég. Tehát én azt hiszem, hogy ez a dolog rendezett. Arra tettünk javaslatot egyébként, hogy ezt a z összeget emeljük meg, tehát az éves normatíva a mérnökképzés vagy a felsőfokú képzés esetén ne 450 ezer forint legyen, hanem 900 ezer forint, ami megfelel nagyjából az esztergályos hallgatókénak. De erről tudunk részletesen beszélni, azt gondolom, hogy e bben nincs ellentmondás köztünk. A nyelvtanulás ügyét illetően, azt hiszem, hogy itt nem a stratégia tartalmazza a 2020tól kötelező nyelvvizsgakövetelményt, hanem a felvételi rendelet. Tehát egyelőre ez így van. Azt hiszem, itt Hiller képviselő úr kérdez te, hogy akkor mi a helyzet a középfokú képzésben vagy a közneveléssel. Ez az egyik interfész, amin keresztül a felsőoktatás a köznevelés irányába - sok más ilyen van egyébként, emelt szintű érettségi például - követelményt támaszt, aminek a köznevelésnek meg kell felelni, és ebből van azért sok hasonló dolog. Arról, hogy a nyelvvizsgát mennyire lehet letenni, mennyire nem lehet letenni, szerintem megoszlanak a vélemények. Megnéztük a környező országokban az egy hallgatóra eső nyelvórák számát, Magyarország on mindegyiknél magasabb. Hogy miért nem tudnak a magyar hallgatók emiatt nyelvvizsgát tenni, az egyébként nem teljesen így van. Most is már az egyetemre felvételiző hallgatók 65 százaléka rendelkezik C típusú középfokú nyelvvizsgával. Tehát azt hiszem, it t azért nem akkora a baj. Hajlamosak vagyunk leértékelni a saját gyerekeinket meg a saját nyelvtanárainkat. Én azt gondolom, egyikkel sincs baj. Ha egy olyan követelményt támasztunk, ami 2020tól követelmény, ehhez mindenki alkalmazkodni fog, úgy egyébként , hogy alkalmazkodnak azok a munkavállalók is, akik nem szerzik meg a diplomájukat. Én értettem pontosan, hogy mi Hiller képviselő úr javaslata. A javaslat az, ami most a gyakorlat. A gyakorlat az, hogy az egyébként abszolutóriumot szerzett szakemberek, ha llgatók dolgoznak, csak nem annyit fizetnek nekik, mint amennyit diplomával fizetnének. Tehát ez a probléma, és erre mondtam azt, hogy itt viszont megvan a motiváció, és nagyon gyorsan megszerzik a nyelvvizsgát. Gúr képviselő úrnak. Most itt ez egy alapvet ően politikai típusú felszólalás volt. Én nagyon szívesen beszélek erről, hogy hogy nézett ki 20102015 között a magyar felsőoktatás finanszírozása. Itt hajlamosak vagyunk összehasonlítani tényszámokat meg előirányzatokat. Tehát ez a 2013as 123 milliárdos egy előirányzat volt, abban az évben 167 milliárd forint költségvetési támogatás került azon a soron egyébként a felsőoktatási intézményekhez, ami ténylegesen 2010ben 183 milliárd volt, akkor egyébként megegyezett a tervszám a tényszámmal, ahhoz képest t izenegynéhánymilliárd forinttal volt csak alacsonyabb. Tehát igazán lehet ezekről a számokról beszélni, azt hiszem, a múltkor pont Hiller képviselő úr kérdésére válaszoltam részletesen ezeket a számokat illetően, úgyhogy ennyire nem rossz a helyzet. Egy d olgot mindig elfelejtünk, hogy viszont itt van egy erőteljes hallgatói létszámcsökkenés. Csak 20102015 között nagyjából huszonegynéhány százalékkal csökkent a számított hallgatói létszám, és ha ezt 20045höz képest nézzük, akkor pedig 420 ezer hallgatója volt a magyar felsőoktatásnak, most pedig 300 ezer alá csökkent ez a szám. Itt azt lehet boncolni egyébként, hogy miért van ilyen kevés gyerek, meg mi történt, ennek ellenére ezek tények. Ha megnézzük az OECDjelentést - azt gondolom, ezt mindenki látta , ebben az egy főre jutó felsőoktatási finanszírozás - és ők ugyanezt a számot veszik alapul - megfelel abszolút a
