Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
5143 Tisztelt Képviselő Hölgy! Tisztelt Képviselő Urak! Az ellenőrzések során megfogalmazott javaslatainkon túlmenően levélben fordultunk a törvénytervezetet kidolgozó Emberi Erőforrások Minisztériumához, konkrét ellenőrzési megállapításainkat összegző javaslat ot tettünk a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításához. Örömmel tapasztaltuk, hogy javaslataink egy része hasznosult az önök előtt fekvő törvényjavaslatban. Az új törvénybe beépült az a javaslatunk, hogy a jogszabályban egyértelműen jelöljék meg a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért felelős személyt, valamint hasznosult az a javaslatunk is, hogy a kancellári intézmény bevezetése nyomán a változást vezessék át a költségvetés, a beszámoló és az intézményfejlesztés i terv szenátus elé való terjesztésének kötelezettségét illetően is. Emellett azonban további észrevételeket, illetve javaslatokat tettünk, amelyeket most az Országgyűlés tisztelt tagjainak szeretnék megfontolásra ajánlani. Ez az adófizetői forintokkal val ó gazdálkodás átláthatóságát és elszámoltathatóságát erősíti. A felsőoktatási törvény előírja a fenntartó számára, hogy ellenőrizze a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, illetve működésének törvényességét. Az ellenőrzés rendszerességének előírása nélkül azonban annak elvégzése nem biztosított, esetleges. Az általunk ellenőrzött időszak öt éve alatt a fenntartó négy intézmény gazdálkodását egyáltalán nem, további öt intézményét pedig csak egyszer ellenőrizte. Többéves számvevőszéki tapasztalat mondatja ve lem, hogy ahol nincs rendszeres ellenőrzés, ott rendetlenség és pazarlás üti fel a fejét, ezért javasolom, hogy a törvény ne csak az ellenőrzést, de annak gyakoriságát is írja elő a fenntartó számára. A felsőoktatási törvény szerint a fenntartó értékeli a felsőoktatási intézmény éves gazdálkodásáról készített beszámolót. Beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettséget azonban nem ír elő, amely ugyanakkor feltétele lenne az értékelésnek, ezért sok esetben ezek el is maradtak. Az egységes gyakorlat kialakítá sa, valamint a fenntartó által készített értékelés szakmai megalapozottságának biztosítása érdekében megfontolásra javasolom, hogy a fenntartó számára megküldendő dokumentumok közé a felsőoktatási intézmény éves gazdálkodásáról készített beszámoló kerüljön be. Ezzel párhuzamosan a jogszabályi előírások közötti összhang megteremtése érdekében a fenntartót megillető észrevételezési jog és az azzal kapcsolatos közlési kötelezettség az éves beszámoló esetében szintén előírandó. A feladatellátás javítása csak ab ban az esetben biztosítható, ha a fenntartó kidolgozza az ehhez szükséges, számszerűsíthető mutatószámokat, illetve megfelelő kritérium- és célrendszert határoz meg. Az ellenőrzések során azt tapasztaltuk, hogy ilyen mérőeszköz kidolgozására nem került sor , emiatt javasolom, hogy a fenntartó határozza meg a mutatószámokat, majd ezek alapján történjen meg a szakmai munka eredményességének, a működés hatékonyságának, valamint a felsőoktatási intézmény éves beszámolójának értékelése, illetve ezekkel kapcsolatb an intézkedés kezdeményezése. Különböző területeken végzett ellenőrzéseink élesen rámutattak egy olyan anomáliára, amely a közpénzzel való gazdálkodás megalapozását veszélyezteti hazánkban. Ez pedig az egységes módszertan alapján készülő önköltségszámítás hiánya. A felsőoktatási törvény ugyan előírja, hogy az intézmény a fenntartó jóváhagyásával határozza meg az intézményben folytatott képzés költségét, ellenőrzéseink során azonban azt találtuk, hogy az önköltségszámítás szabályozási hiányosságai a felsőokt atási intézményeknél kiemelt problémát jelentettek. Megfontolásra javasolom ezért, hogy a törvénymódosításban írják elő az illetékes miniszter számára, hogy készítsen módszertani útmutatót az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása érdekében, ugya nis enélkül nem kalkulálható megfelelően a normatív finanszírozás, ugyanis nem tudható, hogy melyik intézmény miképpen is számolja ki az egy hallgató képzésére jutó költségeit. Az ÁSZ azt tapasztalta, hogy a felsőoktatási intézményeknek az év végén keletke zett előirányzatmaradvány elszámolására vonatkozó gyakorlata ellentétes az államháztartásról szóló törvény előírásaival. Az intézmények beszámolójukban esetenként ki sem mutatták a tényleges kötelezettségvállalással terhelt maradványt. A gazdálkodás szabá lyainak megfelelő gyakorlat
