Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5130 magyar felsőoktatás színvonalának nemhogy a megtartását eredményezte, hanem romlást hozott. Azon a kritikus szinten mozog az állami támogatás, amikor az alapfeladatok ellátása került veszélybe; és a külső be vételek kérdése, ami ilyenkor elő szokott jönni, nem releváns, ha a magyar felsőoktatásról beszélünk, csak akkor releváns, ha egyes intézményekről beszélünk. Tehát nem lehet összehasonlítani az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem l ehetőségeit, éppen a tudományokból fakadóan. Hát teljesen nyilvánvaló, nem is nagyon tölteném az időt, hogy a műszaki tudományok, a Budapesti Műszaki Egyetem lehetőségei a külső bevételekre sokszorta nagyobbak, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetemé. De it t nem a két egyetemről beszélek, hanem a két tudományról, tudományterületről. A harmadik kérdés, ami miatt a felsőoktatási törvény módosítására van szükség, ez nem kérdéses, hogy a magyar felsőoktatás színvonalának emelése érdekében szükségesek átalakításo k, és az máris egy előrelépés 2011hez képest, hogy előbb egy stratégia készült el, és utána a törvénymódosítás javaslata. Mert ott inkább azt láttam, hogy előbb elkészült a törvény szövege, aztán utána elkezdtek gondolkodni azon, hogy milyen a magyar fels őoktatás jellegzetessége. Azok az üzenetek azonban, amelyek a kormányzat részéről megfogalmazódnak, azok a tulajdonosi állami szerepvállalás igen erőteljes erősítését mutatják. Ez a korábbiakban is így volt, annak idején vitatkoztunk a kancellári rendszer bevezetéséről és a kancellárok megjelenéséről, ami kétségkívül nemzetközileg egy megvitatható téma. Az azonban, hogy a megnyirbált jogkörű rektor is meg a kancellár is ott van, most pedig egy újabb testület, a konzisztórium is belép ebbe a szisztémába, eze knek az együtthatása a törvényben nincsen tisztázva. Én itt nagyon sok konfliktuslehetőséget látok. Olyanokat is, amelyeket nem biztos, hogy mindig paragrafussal lehet szabályozni. (20.00) Egész egyszerűen az egyetem létéből fakadóan részben az oktatás, ré szben a kutatás dolgaiban itt már olyan mennyiségű hatáskörrel megjelenő intézmény, személy van, akiknek együttes megjelenése és működése, azt gondolom, hogy átláthatatlan dolgokat eredményez. Most nem akarok egyes helyzeteket megvilágítani, amikor a kance llár és a rektor egyet nem értéséből milyen szituációk alakultak ki, nem a sztori vagy a sztorizgatás itt a feladat és a lényeg, hanem én tartok attól, hogy a rektor, a kancellár és a konzisztórium együttesen a tevékenységükben nagyon sok súrlódási lehetős éget nyújtanak az egyes intézményeknek és a magyar felsőoktatásnak is. Mindenesetre az az irány, amely az autonómia szűkítését, az intézményi lehetőségek csökkentését és az állami szerepvállalás növelését hozta, eredményezi törvényekben és törekvésben, ez teljesen nyilvánvaló, ebben én abszolút semmilyen garanciát nem látok abban, hogy a magyar felsőoktatás színvonala emelkedni fog, azt látom, hogy a kormány beleszólása, beleszólási lehetősége a legkülönbözőbb hétköznapi ügyekben is nő. Egyáltalán nem látom annak a garantált sikerét, hogy egy intézmény életét, a felsőoktatás napi működését és hosszabb távú elképzeléseit miért látná jobban egy kormány által kinevezett testület vagy személy, mint maga az intézmény. Az autonómia a felsőoktatásban persze jórészt a kutatás és az oktatás szabadsága, de az autonómiában más is van. Az autonómiában a tudomány és a kutatásnak, az oktatásnak azon önvezetési képessége van benne, hogy igenis megfelelő módon tudja intézni a dolgot. Alaposan átolvastam az ÁSZ jelentését a m agyar felsőoktatásról, amelyet bizottsági ülésen is volt mód megkapni és megnézni. Ezek tényszerűen nyilván úgy vannak, ahogy az ÁSZ mondja, de az én véleményemet nem fogja megváltoztatni a tekintetben, hogy én továbbra is autonómiapárti vagyok, és egyálta lán nem látom, hogy a kormányzat, a kormány beavatkozásának, mozgásterének bővítése, az autonómia csökkentése a színvonal emeléséhez vezet. Nem látom ezt az összefüggést, és azt kell mondjam, hogy itt nem is nagyon csodálkoznék, hogyha a továbbiakban sem l ennének erről pozitív tapasztalatok. Néhány kérdésről, ami a törvényjavaslat részleteiben zajlik: ez a duális képzési forma, ami most a felsőoktatásról zajlik - tehát nem a közoktatás, illetve a szakképzés dolgáról beszélek , ebben én előzetesen ítéletet nem fogok és nem is akarok mondani. Nézzük meg! Látom a nemzetközi példákat,
