Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
5123 középpontjába n a teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és a hallgatók közös sikere áll. A felsőoktatási stratégia egy 15 évre vonatkozó iránymutatás, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű ha zai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Célunk a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának az erősítése, ahol kiemelt szerepe van a képzés munkaerőpiaci relevanciájának is. A koncepció szerint 2030ra KözépEurópa egyik legjobb felsőoktatási ren dszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni a tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerőpiaci elvárásokhoz, a társadalmi igény ekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatásfejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt. A stratégia eddig az időpontig rögzíti a megvalósítani tervezett célkitűzéseket és akciókat az oktatási kiválóság, a kutatás és a társadalmi felelősség vállalás területén. A felsőoktatási koncepció célkitűzései öt fő irányvonal keretében foglalhatók össze: együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási rendszeren belül és kifelé; a munkaerőpiaci és társadalmi elvárásokhoz igazodó képzési stru ktúra; akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló, világszínvonalú felsőoktatás; a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatásfejlesztési és innovációs háttér; a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrend szer létrehozása. Itt szeretnék köszönetet mondani a parlamenti pártoknak, mind a kormánypártoknak, mind az ellenzéki pártoknak, hogy ennek a stratégiának a kialakításában javaslataikkal részt vettek nemcsak a Kulturális bizottság ülésein, hanem egyéb más megbeszéléseken is. Azt hiszem, hogy azon kívül persze, hogy nyilván vannak köztünk egyet nem értések, de én úgy értelmeztem az eddigi visszajelzéseket, hogy alapjaiban ezzel a stratégiával mindenki egyetértett. Ezen stratégia lebontásának az egyik eleme a pillanatnyilag tárgyalt törvényjavaslat, ezzel összefüggésben a felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény módosítása. A módosítás lényegi rendelkezései a következők. A felsőoktatás alapfeladatait az intézményrendszeren keresztül valósítja meg. A nemzeti fel sőoktatási törvény értelmében a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek egy új intézményi formával, az alkalmazott tudományok egyetemével egészülnek ki. Ez az új intézményi forma, azon kívül, hogy magasabb követelményeket támaszt, mint a főiskolai modell, mindenképpen erősíti nemzetközi összehasonlításban a magyar felsőoktatás tradicionális értékeit. A hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében a közösségi felsőoktatási képzési központ modelljének meghonosításá val az esélyteremtésben érdekelt régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra a helyben történő boldogulást, és széles körben, magas minőségben teszi elérhetővé azokat az ismereteket, amelyek megfelelő alapot jelentenek a tudásgazdaságban való teljesítéshez. A mindenki számára elérhető felsőoktatás érdekében új lehetőség, hogy az azonos fenntartó alá tartozó felsőoktatási intézmények - fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján - más intézmény székhe lyén, telephelyén is folytathatnak képzést, illetve a működési engedélyhez kapcsolódó nyilvántartásba vételt követően tevékenységet. A felsőoktatási intézmény vezetése a legutóbbi törvénymódosítást követően kiegészült a kancellárok rendszerével, így ma már az intézmények vezetése a rektor, a kancellár és az intézmény vezetői testülete, a szenátus működésére épül. A nemzeti felsőoktatási törvény módosítása - figyelemmel a kancellár már részletezett feladataira - kiegészíti a rektor felelősségi körét, hatáskö rét pontosítja és egyébként a kancellár feladataival összhangban leírja. A felsőoktatási törvény módosításával az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és
