Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
5115 bevásárolni elmennek az idős ember helyett, a másik pedig a személyes gondoskodás, ami persze sokkal bővebb, az már nyilván a gondozási és ápolási tevékenység körét hordozza magában. Vágó Sebestyén képviselőtársam szólt arról, hogy magának a szociális segítségnyújtásn ak a körét érintően is, ahol elvileg bárki ezt a tevékenységet elvégezheti, bizonyos értelemben kellően óvatosnak kell lenni, hogy itt a rászorult idős emberek tekintetében nyilván ne bárki, hanem olyan személyiségjegyekkel, adottságokkal bíró emberek vége zzék el ezt a tevékenységet, ami abszolút módon a rászoruló embernek egyrészt az igényei kielégítésével párosul, másrészt kellő humánus hozzáállással, harmadrészt, negyedrészt, tizenhatodrészt pedig olyan jegyekkel párosuljon, ami megerősíti a hitet ezekbe n az idős emberekben a szolgáltatás igénybevételének fontosságát, szükségességét érintően és nem elidegeníti őket. Tehát a bárki kategóriája szerintem nem helytálló e tekintetben. A másik része, ami már a személyes gondoskodást illeti, itt az ápolás és a g ondozás kérdésköre nyilván nem képzelhető el, csak szakavatott emberek alkalmazásával vagy közbeiktatásával. De ezt, úgy hiszem, ön sem vagy önök sem gondolják másképpen. De ha igen, akkor arra kérem, mondja. Eközben itt a feladat kettébontása kapcsán, ha jól emlékszem vissza, a törvénytervezet magában hordozza annak szükségszerűségét, hogy ez év végéig úgymond az ellátottak felülvizsgálatát megtegyék annak érdekében, hogy skatulyázni lehessen, külön lehessen bontani, hogy ki és milyen szolgáltatás igénybev ételét érintően jogosult. De a legfontosabb dolog, visszatérek arra, ahonnan elindultam, a legfontosabb dolog a minimális térítési díj kategóriája. Ugye, ez a kritikus 285 forint az öregségi nyugdíj minimumának 1 százaléka, ami a fizetős szociális ellátás kérdéskörét hozza elő, és amit úgy fogalmaztam, hogy 100 ilyen órának az igénybevétele gyakorlatilag az öregségi nyugdíjminimum összegét felemészti. Térítési díj csökkentése tekintetében nem azt mondja a törvény, nem azt olvasom ki a törvénytervezetből, ho gy csökkenteni kell akkor, ha mondjuk az adott családban az egy főre eső jövedelmi pozíció az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét eléri, vagy ha egyedülálló, a két és félszeresét eléri, hanem a „lehet” szót hordozza magában - csökkenteni lehet. A csökkente ni lehet, és a csökkenteni kell az nem ugyanaz a kategória. Azt szeretném kérni, államtitkár úr, hogy a csökkenteni kell érvényesüljön e tekintetben. Tehát akkor, ha a családban az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja m eg, akkor ne kelljen 285 forint/óra díjat fizetni, ne lehessen csökkenteni, hanem kelljen csökkenteni. Ugyanígy, ha egyedül élő emberről van szó, akkor az öregségi nyugdíjminimum két és félszeres szorzója esetében, ha azt nem haladja meg az összeg, amit gy akorlatilag a kasszába magáénak tudhat az érintett, akkor ne lehessen csökkenteni, hanem kelljen csökkenteni ezeket a fajlagos számadatokat, ezeket a mértékeket, magyarul: a 285 forint/ óra díjas mértéket. Ami még az én olvasatom szerint visszatükröződik, az egyrészt az, hogy az adminisztrációs tevékenység mértékadó módon, foghatóan nő, bár e tekintetben megint van olyan, amely vonatkozásában képviselőtársaim egyrészt arról beszélnek, hogy mennyire fontos, hogy meglegyen az az adminisztrációs háttér, ami sz ükséges, más képviselőtársaim arról szólnak, hogy elburjánzik az adminisztráció. Itt azt szeretném csak jelezni, hogy úgy látom, igen, van olyan, ahol az adminisztrációs háttérnek meg kell lenni, és van olyan, ahol meg teljesen felesleges, mint ahogy említ ettem, például az ilyen interjús kezelési formáknál és egyéb más esetekben. Nem akarok részleteiben kitérni a hatósági bírságolások tekintetében, de szeretném jelezni, hogy kétélűnek tartom. Tehát az semmiképpen nem lenne jó, ha bevételorientálttá válna a bírságoláson keresztül, mint ahogy ezt adott esetben a munkaügyi szféra tekintetében is láttuk az elmúlt években. Egy szó, mint száz, csak az ésszerűség tekintetében és az emberek, az ellátottak érdekében történő bírságolásnak van megítélésem szerint helye és nem a költségvetési bevételek növekedése érdekében. Azért nem bontom ki a titkos menedékházak fontosságát, mert két napirenddel ezelőtti kérdéskörnél beszéltünk róla. Csak azt szeretném jelezni, hogy nagyon fontosnak tartom, főleg a
