Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 23. hétfő (48. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
497 buszok ajtaján és a kiadott jegyeken is. Ezzel szemben azonban Párizst például háromszor magyarul, kétszer pedig franciául írják, a felvidéki Párkány pedig valamiért abban a megtiszteltetésben részesül, hogy nevét - egyedüliként az elszakított települések közül - magyarul is feltüntették, iga z, csak egyszer, és akkor is zárójelben. A jelenleg Szerbiához tartozó délvidéki településeknek azonban már ennyi sem jutott: esetükben ugyanis a Délalföldi Közlekedési Központ, a volt Tisza Volán kizárólag a szerb nevet hajlandó használni. A külhoni tele pülésnevek nemzetközi vasúti és buszmenetrendekben, pályaudvarok, állomások és vasúti megállóhelyek kijelzőin, valamint jegyeken és bérleteken történő magyar nyelvű megjelenítése fontos szimbolikus kérdés, amely sok külhoni és anyaországi magyart kifejezet ten zavar, de adott esetben a megértést is akadályozhatja. Ép ésszel felfoghatatlan, hogy miért nem lehet a külföldi névkiírás mellett legalább zárójelben feltüntetni minden esetben az adott Kárpátmedencei település magyar elnevezését is. De még abban is biztos vagyok, hogy az sem akadályozna senkit semmiben, ha megfordulna a sorrend, és elsőként a település magyar nevét tüntetnék fel, zárójelben hozzáadva a jelenleg használatos nevet is. Üdvös lenne, ha legalább a magyar állami kézben lévő vállalatok felü l tudnának emelkedni az évtizedes szocialista beidegződéseken, hisz a fent említett következetlenségek is mutatják, hogy nyilván nem kötik nemzetközi szerződések e társaságok kezét akkor, amikor külhoni településnevek kiírásáról, feltüntetéséről van szó. S ok külhoni és magyarországi magyarral együtt jómagam is csak remélni tudom, hogy a kormány érzi a probléma súlyát, és mihamarabb tesz annak érdekében, hogy a magyar közlekedési társaságok minden esetben tudjanak magyarul. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik so raiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Tasó László államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt: mindent mondhatnak egyébként a kormánypárti politikusokra, a Fideszre, a KDNPre, de azt, hogy ne azon dolgoznánk, hogy a magyar nemzet újra egyesüljön (Szávay István: Nem mondtam ilyet!) , újra erős legyen, és hogy a szimbolikus jelentőségű kérdésekben ne mi lennénk az elsők, azt azért nem mondhatja. Minden mást lehet sugallni egy ilyen hozzászólásban, minden mást lehet, sőt meg is jelölte egyébként (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Ez hiszti!) , hogy mi talán az előző időszakhoz, az előző világhoz hasonlóan erősítjük a szétszakadást, de azt gondolom, ez ránk nézve nem igazán helyes és jó cselekedet, mi nem érdemeljük ezt meg. (Szávay István: Egyáltalán nem támadtam, most tényleg!) De hogy pontosan válaszoljak az ön kér désére, mivel ön is említett elég pontos kifejezéseket, én is megpróbálom egyébként a szakszöveget visszaidézni, hiszen kénytelen voltam segítséget kérni, mert nekem is vannak kételyeim, hogy vajon mindig úgy járunke el, mint ahogy eljárunk, és mindig azt tehetjüke, amit szívből gondolunk erről. Pillanatnyilag az a pontos tájékoztatás, hogy a Nemzetközi Vasútegylet előírásai szabályozzák, hogy a határon túli településeket hogyan használhatjuk, és egy nemzetközi gyakorlat határozza meg számunkra, hogy mi a tennivaló. Gondolja, hogy van olyan magyar buszsofőr vagy magyar vonatvezető, vonatkísérő vagy vasúti alkalmazott, aki ne menne szívesebben Székelyudvarhelyre az imént említett név helyett? Szerintem mindenképpen olyanok vannak csak a mi rendszerünkben - úgy értendően, a magyar közlekedés fenntartásában érdekelt rendszerben , akik így gondolkodnak erről, mint ahogy mi is egyébként közösen mindannyian ebben a parlamentben. Valószínű, hogy nem tehettek mást, mintsem azt, hogy a következő elvek szerint, amel yeket fel fogok sorolni, járnak el. Azt írják, hogy a vasúti menetjegyen a közforgalmú menetrendi mezőkben, a vonat- és kocsiiránytáblákon, az állomási vizuális tájékoztató berendezésen csak az adott ország hivatalos állomásainak jegyzékében szereplő állom ásnév tüntethető fel. Tehát kötelező pályán
