Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4809 sztenderdek összehangolásának. Tehát nagy valószínűséggel egy átfogó és jó szabályo zási környezet lenne így kialakítható. (13.20) A másik előnye az lenne, hogy másfélkét év során a szakemberek átképzése, továbbképzése megvalósulna, megvalósulhatna éves kötelező mérlegképes könyvelői továbbképzés keretében, így a nemzetközi alapokon nyug vó új törvény bevezetése zökkenőmentes lehetne. Tehát nem csak mi - alapvetően ez szakmai észrevétel , a szakma úgy látja, hogy küszöbön áll egy átfogó módosítás, és arra mindenképpen tekintettel kell lenni. Megértem, hogy itt van egy uniós határidős köte lezettség, de lehet, hogy ez az uniós jogharmonizáció szűkebben elegendő lenne és átfogóbb egy év halasztás után. Ezek alapján az MSZP tartalmát tekintve támogatja ezt a törvényjavaslatot, bár minden részlete nem elfogadható. Az egyszerűsített éves beszámo ló elkészítésének lehetősége több vállalkozás számára nyílik meg, ez pozitívum, ezzel csökken az adminisztrációs kötelezettségük, így a költségük is. Tehát ez a része pozitív. A pénzügyi vállalkozások, elemzők a javaslattal kapcsolatban több - már az előbb próbáltam kifejteni, hogy milyen - észrevételt tettek, amelyeket a minisztérium a visszajelzések alapján nem javított ki, tehát ezeket azért érdemes lenne a szakmával továbbra is megvitatni. Az általános észrevétel az, hogy a számviteli törvény toldozásafoldozása egy téves törvényalkotói hozzáállás. A jogszabály teljes, átfogó módosítása, a legújabb európai sztenderdeknek megfelelő kódexre való előkészülés, ráállás lenne szükséges, amely törekvéssel a pénzügyi szakma is teljeskörűen egyetért, emellett kel lő felkészülési idő biztosításával egy új törvényt sokkal könnyebben alkalmaznának a gazdasági szereplők, mint a gyakorta részletekként módosuló előírásokat. Tehát ez a kritikai észrevételünk. Ebből adódóan a szavazási magatartásunk valószínűleg pozitív ta rtózkodás lesz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Hargitai Jánosnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt a többékevésbé megfogalmazódó összhangot, amit a kormánypárti és az ellenzéki frakciók képviselői is eddig megerősítettek, én csak fokozni fogom. Egy olyan indítvány van előttünk, amit muszájból is tá rgyalunk, de érdekünkben is áll. Muszájból azért tárgyaljuk, mert Magyarország az Európai Unió tagjaként nyilvánvalóan részese volt a 2013. évi 34. számú EUirányelv megalkotásának, ez az irányelv jogi jellegéből adódóan pedig kötelez minket arra, hogy az irányelvben foglaltakat tartalmilag a hazai joganyagba átültessük; ez a kötelezettség része a tevékenységünknek. De érdekünkben is áll - mint ahogy azt a Fidesz és a Szocialista Párt vezérszónoka és az államtitkár úr is kifejtette , mert a hazai vállalkoz ások jó része ugyan eddig is egyszerűsített beszámolót készíthetett, de ha a jövőben még nőnek is ezek a hazai vállalkozások - és remélem, nőni fognak , egyszerűsített éves beszámolót tudnak készíteni; ezzel a bürokráciájuk csökken, és ha a bürokráciájuk csökken, akkor a költségeiket is csökkenthetik 1,2 milliárd mérlegfőösszegig vagy 2,4 milliárd nettó árbevételig, ahogy ez már többször elhangzott. A részleteket, miután két képviselőtársam előttem is említette a rendkívüli tételek elszámolásában történő v áltozásokat, az osztalék összegének megjelenését a mérlegekben és az üzleti és cégértékre vonatkozó szabályokat, amelyek eddig adóelkerülésre adtak lehetőséget, ezeknek a változását csak megemlítem, kifejteni nem fogom, valamint az adózás rendjéről szóló t örvényben és a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben bekövetkezett, számviteli törvényből is adódó változásokra csak utalok.
