Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
4797 feltétele. Itt ez szóba is jött, hogy ezt nagyon helyesen a visszaélések elkerülése végett a jogszabály rendezi, és ezeket a rendezési módokat elutasítja, tehát a visszaélési lehetőségeket kizárja. Azonban, ha itt tartunk, akkor mindenké ppen érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy akkor mindezekkel együtt, hogy jól hasson együtt a magáncsőd intézményével, érdemes lenne a gazdasági társaságokról szóló jogszabályainkat is áttekinteni, különös tekintettel a Ptk.ra, hogy végre leszögezhes sünk olyan szabályokat, amelyekben ott is még jobban hitelezővédelmi intézkedéseket iktatunk bele, sokkal kevesebb lehetőséget biztosítunk ezeknek a felelősségi szabályoknak az úgymond megszegésére. Másrészről pedig figyelembe veszi azt a nem elhanyagolhat ó tényt, hogy jelenleg Magyarországon az elmúlt 25 évben nagyon sokan azért halmoztak fel akár egyéni vállalkozásban vagy gazdasági társaságban különböző hátralékokat vagy tartozásokat, mert nagyon sokszor más megélhetési forrásuk nem volt. Ezt a köznyelv úgy hívja, hogy kényszervállalkozásaik voltak, és ezek a kényszervállalkozások nem azért voltak, hogy kikerüljenek bizonyos terheket, hogy ártsanak a gazdaságnak, hanem saját maguk fenntartásából egy kényszerhelyzetben tartották fenn, nem luxus, fényűző do lgok miatt tartották fenn, hanem a minimális megélhetésük biztosítására. Tehát amikor azt mondjuk, hogy őket kizárjuk, természetesen jogos, hiszen nem szabad hagyni teret adni annak, hogy trükközzenek ezekben az esetekben, viszont mindenképpen gondolkodni kell abban is, hogy milyen más alternatív rendezési módokat adunk, és például hogy módosítjuk, hogy szigorítjuk még jobban a felelősségi szabályokat, adott esetben a gazdasági társaságokról szóló részben a Ptk.nál. Ami nagyon fontos, elhangzott, és a Jobb ik egyik fontos és megszívlelendő javaslata hozzá, amely a vagyonfelügyelőnél lehetőséget biztosítana arra, hogy a banknak, a hitelezőnek és a bank közötti fennálló status quónak - ha úgy tetszik - az újraszabályozásában vagy áttekintésében adna lehetősége t, tehát hogy lehetősége legyen arra ebben az esetben a vagyonfelügyelőnek, hogy mindenképpen az adós érdekében újratárgyalja, újrabeszélje azokat a szerződéses viszonyokat, amelyek megkötésre kerültek, amely szerződéses viszonyokban sajnos a devizahitelek úgymond elszámolásával, a bankok elszámoltatásával kapcsolatos törvények nem teljesen segítettek és nem teljeskörűen segítettek, itt adna egy ismételt lehetőséget. Az adóst, de főként a hitelezőt bevonva egy olyan, mégiscsak az egyensúlyra jobban törekvő szerződési feltételt, egy olyan szerződési egyezséget hoznának létre, amelyben felülvizsgálnák azt a szerződést, amellyel eredetileg akár azt a jelzáloghitelt vagy az ingatlant terhelő vagy más tárgyakat terhelő, dologi terheket jelentő szerződést megkötöt ték. Mindenképpen lehetőséget kellene biztosítani, hogy dolgozhasson rajta, hogy alakíthasson ezeken a feltételeken, és akkor talán jobban haladnánk a felé a cél felé, ami összességében úgy volt összefoglalható, vagy úgy foglalható ö ssze, ez szintén Gadó Gábor 2008ban megjelent egyik tanulmányában szerepelt, és ez önök előtt is mindenképpen ismert, hogy az állami beavatkozás nem korlátozódhat az ideiglenes krízishelyzetbe került emberek megsegítésére (Közbeszólások a Fidesz soraiból: A Jobbik szakértője?) , és itt jön a lényege: a megelőzés, a visszavezetés és a mentés hármas gondolatát kell mindenképpen figyelembe venni. Ebben az esetben feltétlenül úgy lehet teljes, és úgy lehet a magáncsődnek hivatalosan az intézménye teljes, ha ezt a látszatot és ezt a célt kívánja egyébként a jelen lévő törvényjavaslat megvalósítani, és úgy tud kiteljesedni, hogy a Jobbiknak azokat a felvetéseit, amiket imént itt Z. Kárpát Dániel vagy adott esetben más képviselőtársaim megfogalmaztak, akkor tud tel jes lenni ez a kívánalom, és én úgy gondolom, ennek a kívánalomnak meg kell majd felelnie ennek a jogszabálynak. Ahogy az elején elmondtam, az elsődleges cél mindenképpen az, nem önös politikai érdek, hanem hogy mennyire lesz alkalmazható, mennyire lesz a fogyasztó és az adós szempontjából értelmezhető ez a jogszabály, hiszen az adós, illetve a hitelező nem teheti meg azt, amit Vas Imre képviselőtársunk meg szokott tenni, hogy egyegy munkát, illetve egyegy dolgot úgy intéz el, hogy felolvassa az általános indoklását a jogszabálynak, mert attól még nem lesz érthető és nem lesz alkalmazható.
