Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
4786 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat vonatkozásában abból a szempontból i ndultam ki - hiszen ez is fontos és ez az igazán fontos megközelítés , hogy mit ért ebből a fogyasztó, mit ért ebből az adós ebben az esetben, hiszen ez egyébként egy bonyolult, meglehetősen nagy volumenű és egyébként, ez már elhangzott, sok olyan új jogi ntézményt, olyan új eljárást fog bevezetni a mindennapi életbe, amivel számolniuk kell majd a jogkövető állampolgároknak, különösen azoknak, akik ezt igénybe szeretnék venni. Tehát nyilvánvalóan abba az irányba szerettem volna kutakodni, hogy mennyire is l esz alkalmazható ez a jogszabály. Ha áttekintettük, márpedig áttekintettük a korábbi történelmi és nemzetközi tapasztalatokat - elhangzott többször is , ez lényegében a magyar jogban egy nóvum intézmény lesz, teljesen újonnan szabályozott terület lesz. Íg y úgy gondoltam, hogy ami most itt előttünk van, az teljesen alkalmas éppen ezért egy olyan vitaindításra, illetve egy olyan vitára, amiben konstruktívan ki lehet fejezni azokat a hiányosságokat, de azokat a pozitívumokat is, amelyekkel előreléphetünk, és jelzem ismételten, nem önös célból, nem a saját hangunk hallatására, hanem a fogyasztói, mondhatjuk úgy, adósi szempontból. Itt az elsődleges kérdés, ami felmerült, az az, hogy melyik utat is válasszuk. Ezen jogszabály, törvénytervezet, törvényjavaslat elő terjesztője elhatározta - és ez el is hangzott , hogy a kontinentális utat választottuk, és ezzel nagyjából be is azonosítottuk azt, hogy mennyire lesz adott esetben hitelezőpárti, tehát túlnyomóan hitelezőket támogató jogintézményről fogunk beszélni, vag y egyébként adóspártiról fogunk beszélni. Az én olvasatomban - áttekintve a nemzetközi összehasonlítást - mindenképpen a kontinentális jog sokkal inkább hitelezőpárti, és a piaci viszonyokat sokkal egyenletesebben figyelembe vevő jogintézmény, ami pontosan ezért egy kicsit egyoldalú a hitelezők védelmére. Természetesen az adósoknak is bőségesen biztosít lehetőséget és bőségesen biztosít garanciát, ezt mindenképpen mondhatjuk, és itt ez emblematikus példája ennek, hogy az elsétáláshoz való jog - ami már több ször hivatkozásra került - mennyire domináns esetleg egy javaslatban, azt tekinthetjük egyébként adóspártinak; amiben egyébként nincs, az inkább hitelezőpárti. Úgy gondolom, ebben a törvényjavaslat mindenképpen a kontinentális elvek felé és a nagyobb egyen lőséget a hitelezők részére biztosító oldalra állt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez egy kritika, hanem ez a tulajdonsága magának a törvényjavaslatnak. Érdemes egyébként majd azt is megfontolni, hogy a nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve melyik irányba érdemes majd elmozdulni, és melyik irányba érdemes esetleg, ha úgy tetszik, puhítani ezt a törvényjavaslatot. A másik, amit kritikusan megpróbáltam végignézni, az a magyar nyelv egyik sajátossága. Nagyon szép nyelvünk nagyon célratörő, nagyon lény egre törő és sok értelmű kifejezéseket tud alkotni, éppen ezért talán itt a nemzetközi elvárásoknak kevésbé is tudunk megfelelni, ugyanis van egy általános elvárás, mondhatjuk úgy, a magánszemélyek vagy a nehéz helyzetbe került emberek csődvédelmében, mégh ozzá az, hogy rájuk nézve soft, nagyon puha terminológiát használjon a jog, ami azt jelenti, hogy nem stigmatizál, nem bélyegzi meg. Ebben kicsit a „magáncsőd” nyelvhasználata - ami a magyar nyelvben és a köznyelvben elszaporodott ebben az irányban - minde nképpen sokkal jobban dehonesztáló az adósok részére, hogy őket a „magáncsőd” kifejezéssel illetjük, de ez megint a magyar nyelv sajátossága. Mindenesetre azért arra törekedni kell - és úgy gondolom egyébként, hogy a törvényjavaslat törekedett is, hiszen m aga a jogszabály címe a természetes személyek adósságrendezéséről szól. Tehát maga a jogszabály címe törekedett arra, hogy ezt a soft terminológiát használja, mégis mindenhol következetesen a magáncsőd intézményére lyukadtunk ki, pedig ez több kutatásban i s bemutatott volt, hogy sokkal kedveltebbek és sokkal jobban működnek azok a magáncsődintézmények nemzetközi viszonylatban - ezt a London Economics az Infoszolgálat által előkészített anyagban egyébként leírta, igaz, sajnos ez csak angol nyelven volt elérh ető, pontosan
