Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
4679 közig azgatási felsőoktatás felügyeletéért és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartásáért is felelős miniszterként. A törvény végrehajtásaként 2011ben a korábban egységes képzési területként szabályozott úgynevezett jogiigazgatási képzési terület szétvált, és a jogi képzési terület, gyakorlatilag a jogászképzés is önállóvá vált. A közigazgatási szakértőnek ugyanis szerteágazóbb ismeretekre van szüksége, mint amelyet a jelenlegi jogászképzés nyújt. A jogászok fontos feladatot töltenek be különösen a jogalkotá si és jogalkalmazási feladatok terén, de nem rendelkeznek azokkal a sokrétű szakigazgatási, közmenedzsment, ágazatpolitikai ismeretekkel, amelyekkel egy tisztviselőnek, egy professzionális közigazgatási szakembernek rendelkeznie kell. A közigazgatási fels őoktatást a javaslat bővíti az államtudomány területével. Az államtudomány az állam működésével, szervezetével, feladatával kapcsolatos komplex ismereteket jelenti. A közigazgatás és annak képzése, kutatása az államtudomány törzsanyaga. Az államtudományokb an azoknak kell jártasságot szerezniük, akik tisztviselői, közszolgálati vezetői karrierre, az állam magas szintű szolgálatára készülnek. Ezért az államtudományban az utánpótlást a javaslat szerint osztatlan mesterképzésben, tehát ötéves képzésben kell kép ezni. A közszolgálati vezetői karrierben egy posztgraduális államtudományi mesterszintre is szükség van. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint a közszolgálati továbbképzés alapintézménye hivatott a törvény szerint arra, hogy az államtudomány oktatása a közs zolgálati életpálya magasabb szintjeire készítsen fel, az egyetem fenntartói jogait gyakorló tárcának pedig felelőssége, hogy a képzés a közszolgálatfejlesztés és életpálya igényeivel összekapcsolódjon. A jogászképzés feladata és felelőssége az államé let és a közigazgatás fejlesztésében továbbra is felbecsülhetetlenül fontos, ez a közigazgatás jogászutánpótlásának biztosítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogászképző karok jó feladatmegosztása nemzeti érdek. Jó minta erre, hogy a tisztviselők t ovábbképzését az egyetem valamennyi jogi kar bevonásával végzi országszerte. Az államtudomány törvényi kiemelése megfelelő helyre helyezi ennek a területnek a képzését, elsősorban a közszolgálati életpályát és a tisztviselői utánpótlás minőségét szem előtt tartva. A jogászképzés helyzetének kormányzati elemzésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos államtudományi tárgyak oktatása az elmúlt 20 évben kiszorult a jogászképzésből. A jogrendszer összetettebbé, többrétegűvé vált, a 10 féléves képzés immár ala pvetően a jogtudományi ismeretek részletes átadására elegendő, míg az államtudományok esetében egy alaptudás megteremtésére elég. A jogi karok ugyanakkor továbbra is folytathatnak komplex államkutatásokat, és ennyiben alapítói felelősség nevükben az „állam tudományi” kitétel használata. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készülő államtudományi mesterszak tervezett bevezetése a jogászképzésből kiszorult hagyományos és a nemzetközi tudományfejlődésben megjelent és folyamatosan formálódó újabb államtudományi tár gyak részletes feldolgozását teszi lehetővé. Természetesen e képzés meghatározó része a jogtudományi, jogi szakismeret, de nem azon a szinten, ahogyan arra a jogászképzésben jelenleg sor kerül. A két szak - jogtudományi és államtudományi - tehát alapvetően egymás kiegészítőjeként jelenik meg. A javaslat tehát megteremti azokat a kereteket, melyek között a modern állam működésének gyorsan változó feltételrendszere és a kormányzati szféra szakemberigényének megfelelő speciális tudástartalom fejleszthető. A kö zszolgálati előmenetel folyamatába be kell építeni az államtudományok mesterszintű képzését. A képzés célja ezért az kell hogy legyen, hogy a közszolgálat vezetői az államérdek és a közszolgálat értékrendjének érvényesítése érdekében az állami feladatokat komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezeljék, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési feladatok ellátására, az államszervezet, az állami működés hatékony menedzsmentjére legyenek képesek. Mindazok a képviselőtársaim, akik a kormányzat ban már feladatot, szerepet vállaltak állami vezetőként, pontosan tudják, hogy ilyen szakemberekből milyen nagy a hiány.
