Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - Egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4659 vízszolgáltatási követelmények valósuljanak meg. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis azoknak az állami vízfolyásoknak és csatornák nak a vízügyi igazgatóság általi vagyonkezelésbe vételére nem kerülhetett sor, ahol a vízi társulat ugyan üzemeltetést végzett, de a vagyonkezelő például a fővárosi vagy megyei kormányhivatal volt, vagy a tulajdoni lapon egyáltalán nem szerepelt egyetlen á llami szerv vagyonkezelői joga sem. A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát a tulajdoni kérdések rendezhetőek, és a korábban a vízi társulat által harmadik személlyel a vízi létesítmények használatára, üzemeltetésére kötött szerződéseknél a törvény erejé nél fogva a vízügyi igazgatóság lesz a szerződéses partner. Ezzel egyidejűleg a módosítás arra is lehetőséget ad, hogy az öntözővíz továbbítását akadályozó, a nem állami tulajdonban lévő csatornaszakaszokat a vízügyi igazgatóság hatósági döntés alapján üze meltetésre átvegye, így is biztosítva az öntözővíz eljuttatását a mezőgazdasági termelőkhöz. A törvényjavaslat továbbá a belterületi csapadékvízgazdálkodás vonatkozásában a jelenlegi szabályozást egyértelműsíti azzal, hogy az országos közút, illetve a közf orgalmú vasút víztelenítését szolgáló árkok, csatornák és egyéb vízelvezető vízi létesítmények fenntartásáról a közút, illetve a vasút fenntartója köteles gondoskodni; az egyéb, a csapadékvíz elkülönített elvezetését biztosító árkok fenntartása pedig a tel epülési önkormányzat feladata, amely erről a településüzemeltetés keretében gondoskodik. A XXI. században kiemelt prioritásként kezeljük az öntözéses gazdálkodás bővítésének, egyben a vízkészletek védelmének ügyét. Ezért a közterületre hulló vagy odavezete tt csapadékkal nem lehet az egyetlen cél az, hogy azt elvezessük, hanem lehetőséget kell adni a belterületi vízvisszatartásra is. A vízgazdálkodásról szóló törvény tárgyi módosítása megteremti a települési önkormányzatok számára a lehetőséget, hogy a csapa dékvizekkel felelősen gazdálkodjanak, és az elvezetési kötelezettség helyett más, a helyi körülményektől függő fenntarthatóbb megoldást alkalmazhassanak, a vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás figyelembevételével. A javaslat módosítja a közműve s vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi vízelvezetési célból létrejövő víziközműtársulatok feletti állami ellenőrzés szabályait is. A jogalkalmazási tapasztalatok rámutattak arra, hogy a víziközműtársulatoknál a vízügyi igazgatóságok részéről s zakmai tanácsadásra, ellenőrzésre van szükség, nem pedig törvényességi vizsgálatra, amelyet a cégbíróság már jelenleg is végez. A törvénymódosítás a vízügyi szakmai követelmények ellenőrzését telepíti a vízügyi igazgatóságokhoz. Egyben, ha a víziközműtárs ulat a jogsértést vagy a hibás gyakorlatot a felhívás ellenére sem szünteti meg, a vízügyi igazgatóság kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi, megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását. Ilyen es et lehet például, amikor vízjogi létesítési engedélyezés nélkül elkezdték a vízi közmű létesítését. Ekkor hatósági eljárás kötelezettsége a vízügyi hatóságnak van, vagy ha a szükséges környezetvédelmi, ingatlanügyi hatósági eljárás lefolytatására nem kerül sor, ilyenkor a hatáskörrel rendelkező fővárosi, megyei kormányhivatalhoz kell fordulni a vízügyi igazgatóságnak. A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása keretében egyúttal pontosításra kerül az elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény és a saját célú vízi létesítmények definíciója, valamint új fogalomként kerül bevezetésre az árvízi lefolyási sáv, összhangban az erdőgazdálkodásnál alkalmazott szabályokkal. A törvényjavaslat másik része tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tű zoltóságról szóló törvény módosítását is. A tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalma újradefiniálásra kerül, a vonatkozó európai parlamenti és Európa tanácsi rendelet figyelembevétel, egyúttal ezzel összefüggésben meghatározzuk a tűz- vagy robbanásveszélyes technológia fogalmát is. 2013. július 1jéig minden tűzoltótechnikai termék tűzvédelmi megfelelőségét tanúsítvány vagy forgalmazási engedély igazolhatta, azonban 2013. július 1jét követően azon tűzoltótechnikai termékek esetén, mely ek építési terméknek minősülnek, már csak a teljesítménynyilatkozattal igazolható a megfelelősége. Ugyanakkor a törvény kétéves moratóriumot is meghatározott erre. A
