Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
4656 Ami viszont egy hatalmas belső ellentmondástól feszül, és mindenképpen kezelni és módosítani kell, az a tárgyalásos eljárás szabályozása. Tárgyalásos eljárásra fő szabály szerint eddig is meg ezután is akkor kerülhetett, illetve kerülhet majd sor, hogyha a beszerzendő tárgy jellegéből adódóan nem pontosan körülírható mennyiségileg vagy minőségileg, illetőleg a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert valamennyi ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet et. Ehhez képest mit látunk? A tárgyalásos eljárás során az ajánlatok beérkezését követően az ajánlatkérő szabad akaratából dönthet úgy, hogy mégsem tárgyal senkivel, hanem a beérkezett ajánlatok értékelésével és bírálatával lezárja az eljárást. Ez azért j elent egy komoly belső ellentmondást, egy feszítő belső ellentmondást, mert ezek szerint hogyha az ajánlatkérő mégsem tárgyal egyik ajánlattevővel sem, akkor pontosan körül tudta írni a beszerzés tárgyát, semmi mennyiségi vagy minőségi paraméter nem maradt bizonytalanul a beszerzés tárgyának meghatározásakor, vagyis a tárgyalásos eljárást nem lehetett volna alkalmazni. Tehát ez esetben gyakorlatilag azt írjuk elő, hogy alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő úgy, hogy az eljárás elején, viszonyl ag a kezdeti fázisában hozhat egy olyan döntést, amivel agyonüti a tárgyalásos eljárás kiválasztását, hiszen nem alkalmazhatta volna ezt a fajta eljárási rendet. Aztán ha továbbmegyünk, és nézzük például a 96. § (2) bekezdését, itt is egy gyöngyszemmel tal álkozunk a piac fogalmának a meghatározásánál. Amikor csak vitákat vagy beszélgetéseket folytatunk erről a kérdésről, akkor talán megengedhetjük magunknak, hogy kevésbé fogalmazzunk pontosan, de ezt az innovációs partnerség fogalmánál jó lenne tisztázni, h ogy hazai piacról beszélünk, európai uniós piacról, európai piacról, világpiacról, vagy mégis konkrétan a „piac” mint kifejezés ebben az értelemben, ebben az összefüggésben mit jelent. Hiányoljuk azt, amit fogunk kezelni majd jobbikos módosítókkal, hogy va lamifajta szabadalmi bejegyzéshez vagy a szellemi oltalomhoz tartozó jogterülethez kötődő fogalom beépítésével lehetne ezen a normaszövegben nem értelmezett fogalmon valahogy segíteni vagy érthetőbbé tenni. Az eljárást megindító felhívásokat véleményünk sz erint változatlanul hirdetményi formában lenne szükséges közzétenni, legyen szó akár nyílt meghívásos vagy tárgyalásos eljárásról. Önök itt is úgy próbálnak valami nagyot alkotni, valami nagy dobást elkövetni vagy megcsinálni, hogy mindent, ami korábban jó volt, megpróbálják a kukába dobni. Ennek nincs értelme! Kiváló hirdetménymintákat hozott létre a gyakorlat, kiváló hirdetményminták jöttek létre a több mint tíz év során, ezeknek az alkalmazását gyakorlatilag törölni, lehetetlenné tenni hiba, ráadásul úgy , hogy önök megelégednek akár 500 millió forintos építési beruházás esetén is egy úgynevezett összefoglaló tájékoztatás előzetes megküldésével, ahol, megint mondom: akár nettó - nettó! - félmilliárd forintig nem kell pénzügyi, gazdasági alkalmassági minimu mkövetelményeket vagy kizáró okokat előírni, és gyakorlatilag ez már önmagában lehetővé teszi az eljárásban való részvételt az ajánlattevők, vélhetően a baráti ajánlattevők számára. Külön ízlelgessék azt a fogalmat, hogy „a részvételi szándék jelzése”, és ezt helyezzék összefüggésbe a mondjuk, 5 munkanapos határidővel, amikor is 5 munkanappal korábban megküldi a hirdetményellenőrzési osztálynak az ajánlatkérő nem a felhívást, a hirdetményt, hanem ezt az összefoglaló tájékoztatót, egy napon belül közzéteszi k, gyakorlatilag nettó 4 munkanapja marad egy mikro, kis- és középvállalkozásnak, amelyik nem professzionálisan közbeszerzéseken, közbeszerzési eljárásokon való indulásokra szakosodott, arra, hogy megfelelő ajánlatot nyújtson be. Ez nyilvánvalóan irreális elvárás, itt túlzottan rövid ez a határidő. Ráadásul az, hogy a részvételi szándékot előre kell jelezni a gazdasági szereplőknek, a leendő ajánlattevőknek, az azt a kockázatot is magában rejti, hogy az ajánlatkérő fel tudja térképezni azt nyilvánvaló módo n, hogy mely ajánlattevők jelentkeztek, hiszen látja azt, hogy kiket érdekel az adott szerződés vagy az adott munka, megrendelés elnyerése, ily módon úgy tudja kialakítani az eljárás kereteit, olyan követelményeket, feltételeket tud szabni, amelyeket az el várt eredményű eljárások - amelyek sajnos igen gyakran fordulnak elő - keretében arra az ajánlattevőre szab, amelyiknek a munkát, a megrendelést oda akarja adni.
