Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4633 pártoknak, magánszemélyeknek, bárkinek, akkor meghozhatunk mi itt bármilyen közbeszerzési törvényt, akár nagyon furfangosat, leegyszerűsítettet vagy nagyon adminisztr atívat, nagyon bürokratikusat, nem fogjuk tudni a korrupció hétfejű sárkányának egyik fejét sem levágni, hiszen bőven megmaradnak ezek a hadtápútvonalak. Ezt pedig egy módon lehetne megszüntetni, mégpedig azzal, hogy nem a közbeszerzési hatóságra bí zzuk árstatisztikák kialakításával a különböző jellegű iránymutatások, irányelvek megfogalmazását, hanem a szakmára, akár az ágazat szerint illetékes miniszterre, akár pedig leginkább szakmai szervezetekre bízzuk, különösen, de nem kizárólag, mondjuk, épít ési beruházásoknál olyan fajlagos költséghatárok, költségkorlátok felállítását, amelyen túl nem lehet közbeszerzéseket tervezni. Mindezt természetesen annak a figyelembevételével, hogy időnként a pályázatból megvalósuló eljárások esetén figyelembe vesszük azt, hogy a pályázat beadása, illetve annak elbírálása, illetőleg a közbeszerzési eljárás lebonyolítása és az annak eredményeként megkötött szerződés között nagyon sok idő telhet el. Tehát itt természetesen hagyni kell egy értelmes mozgásteret annak érdeké ben, hogy ha mondjuk, ez többéves időtartamot jelent, akkor ne szenvedjen kárt az ajánlatkérő amiatt, hogy esetleg kevesebb pénzt nyer el, mint amit a pályáztatás vagy a pályázat kezdetén arra elegendőnek talált. De ha ezek az akár négyzetméterre, akár bár milyen mértékegységre vagy mennyiségi egységre kivetített költséghatárok nem kerülnek akár rendeleti szintű szabályozásra ebben a közbeszerzési joganyagban, akkor gyakorlatilag csak egyszerűbb vagy bonyolultabb - rossz magyarsággal szólva - lepapírozás kér dése lesz az, hogy ki tudjáke lopni a rendszerből a pénzt vagy nem. Nyilván az építési beruházások vagy építési koncessziók a leginkább terheltek, érintettek a korrupció által, de azért az árubeszerzések és a szolgáltatások megrendelése kapcsán is rengete g visszaélést tapasztalhatunk, amely annak függvényében különösen nyomatékosan értelmezendő, hogy a közbeszerzési eljárások körülbelül felében egy, azaz egyetlen ajánlattevő indul, és ezek - hacsak valami nagy hibát nem vétenek - rendszerint meg is nyerik az eljárást, és ki is fizetik számukra akár a beruházás költségét, akár az áru vagy a szolgáltatás megrendelésének ellenértékét. Éppen ezért, hogy egy egyszerű példát mondjak, egy magasépítés esetén, akár legyen az új építés vagy egy felújítás, korszerűsít és, energiahatékonysági beruházás, nem lenne szabad, ezt nyilván a szakmára bízom, most kapásból mondok egy adatot vagy számot, mondjuk, 250 ezer vagy 200 ezer nettó forint fölé négyzetméterenként tervezni a kiadásokat. Ezt a szakmának kell eldönteni, ez l ehet 185 ezer, de lehet, hogy 290 ezer. Ha ez ilyen módon kerül rögzítésre, az előbb említett rugalmassági feltételek biztosítása mellett, akkor jóval kisebb a korrupció esélye. Nem mondom azt, hogy megszüntettük, de legalábbis jelentősen csökkentettük a k iszivattyúzható pénz mennyiségét, és ha a mostanihoz képest már egy érdemi javulást el tudunk érni, az gyakorlatilag az elmúlt 25 év e téren bemutatott legnagyobb cselekedete lenne. Ráadásul ízlelgessük ezeket a számokat is, tisztelt képviselőtársaim, hisz en ezermilliárdos nagyságrendben költenek el forintokat közbeszerzési csatornákon keresztül Magyarországon immáron 2003 óta. Sőt, ez az átlagos 1300 milliárd forint környékéről - csak az EUs forrásokból megvalósuló beszerzésekről beszélek - 2300 milliárd forintra nőtt az elmúlt évben, tehát bődületes mennyiségű pénzekről beszélünk. Gyakorlatilag már a GDP arányában is magasan, több százalékpontban értelmezhető mennyiségű forrásokról beszélünk, amelyeket ha megfelelően használnánk, akkor az valóban a gazdas ágfejlesztés, a nemzeti gazdaság fejlesztésének egyik motorja lehetne. Így azonban ez a motor folyamatosan besül, mert az üzemanyag nem megfelelő helyre jut el. Az igaz ugyan, hogy az Unió 2016. április 28ában határozta meg azt a határidőt, amíg az új irá nyelveket a nemzeti parlamenteknek be kell emelni a közbeszerzési törvénybe, de az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása kapcsán ez 2017. április 28a lett a központi beszerző szervek esetében, és egészen 2018. október 18áig húzódik az egyéb ajá nlatkérők esetében.
