Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4628 munkanapig érhető el a tájékoztató, amely körülmény ugyancsak az ellen hat, hogy az érdeklődők azt észrevegyék. Álláspontunk szerint ez kifejezetten a korrupciót segíti elő, ugyanis ha nem érdeklődik senki a fentiek szerinti nagyon rövid határidőben, mert például az értesítő mellett nem böngészi mindennap a hatóság honlapját is, akkor az ajánlatkérő azoknak küldi meg az eljárást megindító felhívást, akiknek csak szeretné, elle ntétben a korábbi szabályozással, amely alapján, figyelemmel az értesítőben legalább 20 napon keresztül közzétett hirdetményre, bárki eséllyel vehetett részt az eljárásban. A tervezet ismeretében nem lehet arra számítani, hogy csökkenne a nemzetbiztonsági megfontolásból zárt, illetve verseny nélküli közbeszerzések alkalmazása Magyarországon. Ez azért jelent problémát, mert az elmúlt években a kormány előszeretettel alkalmazta ezt a közbeszerzési technikát, sok esetben anélkül, hogy az adott beszerzés bármif éle valós nemzetbiztonsági kockázattal bírna. Tisztelt Országgyűlés! Az eddig bemutatott problémákon túl a tervezetnek még számos kisebbnagyobb hibája van. Bízunk benne, hogy a parlamenti vita során ez javulni fog, mert Brüsszel az uniós pénzek szabályos elköltése érdekében a közbeszerzések újraszabályozását várja a magyar kormánytól. A Transparency International Magyarország már számos alkalommal felhívta a figyelmet a magyarországi közbeszerzések súlyos korrupciós kockázataira. Rámutatott arra, hogy a ma gyarországi és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat egyrészt maga a közbeszerzési szabályozás, másrészt a gyenge szabályok elégtelen végrehajtása idézi elő. A szabályoknak formálisan megfelelő közbeszerzési eljárások sem mentesek a korrupciótól. A közbeszerzésekkel kapcsolatban a korrupció több szinten jelenik meg, egyrészt maga a szabályozás is teret enged neki a valódi versenyt nélkülöző háromajánlatos eljárásokkal, meg a közbeszerzési eljárás alól megálla pított kivételek hosszú és nagylelkű sorával, írják. Az Európai Unió is felemelte szavát a közbeszerzési korrupció ellen. Előbb 2014ben az Európai Bizottság korrupció elleni jelentése állapította meg, hogy Magyarországon a közbeszerzések közel felében egy etlen cég tesz ajánlatot, vagyis egyszereplős verseny zajlik. Az Európai Unió Magyarországra vonatkozó 2015ös országjelentése is rámutatott arra, hogy a közbeszerzések terén továbbra is jelentős aggodalmakra ad okot Magyarországon a verseny és az átláthat óság hiánya, szoros szerződéses kapcsolatok állnak fenn az üzleti és a politikai elit között. Súlyos korrupciós kockázat a politikai pártok finanszírozása és a közbeszerzések szabályozásának a hiányossága. Ezek a szabályok azért fontosak, mert egy törvény önmagában nem elég, a jogalkalmazás formális jellege, az ellenőrzés szigorának hiánya erőteljesen hozzájárul a jelenlegi korrupt rendszer fenntartásához. (14.30) Ha csak a magyar bíróságok ítéleteit nézzük, 2009 óta nem létezik korrupció Magyarországon, le galábbis a közbeszerzésekhez kapcsolódóan. A vizsgálat azt tartja, hogy a magyar hatóságok felderítési mutatója nulla. A javaslat jelenlegi formája rombolja a demokratikus közbeszerzési folyamatokat, és torzítja a piaci versenyt. Az egyéni gazdasági teljes ítménynél, a beruházás értékénél, a közbeszerzési bírálatnál többre értékelik majd a politikai és hatalmi befolyást, és a tervezet nem szorítja szűkebb korlátok közé a közpénzköltést. Éppen ezért ebben a formájában a törvényjavaslattal a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója nem ért egyet, és ezt nem is támogatja. A törvényjavaslat szorosan összefügg a szintén a parlament előtt lévő, Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvénymódosítással. A javaslat technikai jellegű, mivel az új közbeszerzési törvényjavaslat normaszövegét emeli át a hatályos költségvetésbe. A nemzeti eljárási rend esetében a tervezet egyébként nem változtat az értékhatárokon. Jogalkotási szempontból érthetetlen ez a kormányzati magatartás. Az új közbeszerzési törv ény elfogadására még nem került sor, mégis szinte tényként kívánják átemelni a tervezett új szabályokat az idei költségvetésbe. Mindezt úgy, hogy a normaszöveg képlékeny, és számos módosító javaslat várható. Az MSZP ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásá t sem támogatja. Ugyan elsősorban
