Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 23. hétfő (48. szám) - Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Házasság hete után lesz együttélés hete is?” címmel - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
462 BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr. Az elmúlt időszakban „Házasság hete” címen tartotta a kormány a propagandarendezvényeit. Köztudott, hogy egyre többen élnek házasságon kívüli kapcsolatban, sőt egyre több gyerek születik házasságon kívül. Egyre többen vannak, akik e nélkül a jogi aktu s nélkül képzelik el a közös jövőjüket. Arról nem beszélve, hogy sokaknak a közös hitel is elég erős kapcsolat. A számok is bizonyítják a változást. A rendszerváltás óta közel 45 százalékkal csökkent a házasságkötések száma. Ma 37 ezer házasságra 20 ezer v álás jut egy évben. Ma már házasságon kívül születik a gyermekek több mint 42 százaléka. Van olyan térség, ahol a gyermekek kétharmada házasságon kívül születik. Tagadhatatlanok ezek a folyamatok, önök mégis rendre a házasságról papolnak, csak a házasságba n élőket veszik emberszámba. Akik élettársként gyermeket vállalnak, otthont teremtenek, azok miért nem számítanak? De hát van emögött tudomány is. Az egyhetes rendezvénysorozat alatt voltak előadások. Ezek egyikét egy olyan szakember tartotta, aki szerint nem szabad házasodni, ha a feleség a házasságkötés előtt vagy a megismerkedés első évében várandós lesz. Úgy véli, akkor is ajánlatos elkerülni a házasságot, ha a pár a házasságkötés előtt hat hónapnál rövidebb vagy három évnél hosszabb ideig járt együtt. De nem ajánlja ezt a csodálatos dolgot azoknak sem, akiknek a családi háttere erősen különbözik vallás, neveltetés, társadalmi osztály, etnikai hovatartozás, életkor alapján - persze, ez állami pénzen. Tehát fontos ugyan a házasság, de nem mindenkinek aján lott. Mi legyen azokkal, akik egymást választják, az együttélést, a párkapcsolatot, de nem házasodnak össze? Mi van azokkal, akik közösen, de nem férjfeleségként vállalnak gyereket? A házasságban született gyermekek többet érnek, mint a házasságon kívül s zületett gyerekek? Mikor tekintik végre családnak azokat a családokat, párokat is, akik nem házasodnak össze? (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A választ Veresné Novák Katalin államtitkár asszonytól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár asszony! VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ba ngóné (A „né”t hangsúlyozza.) Képviselő Asszony! Azt mondja, hogy ez a kormánynak a propagandarendezvénye volt. Szerintem nem árt itt is a tények tisztázásával kezdeni; ez nyolc éve egy egyházi és civil kezdeményezés, amit egyébként a kormány felkarolt, mert jó ügynek tartja, mert egyébként egy támogatandó értéknek tartjuk a házasságot, nem tudom, ön hogy van ezzel. Egyébként senkinek nem kívánunk a magánéletébe beleszólni. Természetesen mindenki olyan együttélési formát választ magának, amilyet kíván, le gyen az akár házasság, akár bármilyen más együttélési forma. Nem tudom, hogy képviselő asszony olvastae már az Alaptörvényünket (Bangóné Borbély Ildikó: Persze! Hogyne!) , ami kimondja azt, hogy mit tekintünk családnak. A házassági kapcsolaton kívül a gyer mek és a szülő kapcsolatát minden esetben családnak tekintjük, tehát semmilyen különbséget nem tesz a házasság és az együttélési formában való gyermeknevelés mellett. A házasságok számáról is hozott képviselő asszony különböző adatokat. Nem tudom, hogy a s tatisztikákat mennyire olvassa alaposan. Bizonyára tudja azt, hogy 2010hez képest 2015re 9 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, és 15 százalékkal csökkent a válások száma. Tehát jó lenne, ha kiterjesztené a vizsgálati időszakot esetleg olyanra is, a mi már nem csak az ön állításait támasztja alá, viszont tényeket is tükröz.
