Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4603 Hőseink dicsőségét és tisztességét is visszaadhatjuk, ha csak részben is ebben a formá ban, mert nekik a sírjaikban is igaztalanul bélyeget kellett viselniük. A második világháború utáni diktatúra idején a megemlékezéseket, politikai és jelképes tartalmuk miatt tilalommal sújtották, eszmei üzenetüket elferdítették és lejáratták. Pedig a hazá jáért harcoló katona mindenkor alkotmányos kötelességét teljesíti, és alkotmányos kötelessége teljesítése közben egyénileg nem mérlegelheti, ő a hazáját szolgálja esküje szerint. A sírban nincsenek győztesek és vesztesek, ott hősi halottak vannak, akik emb eri nagyságukat megtartva, a legnehezebb sorsok és körülmények között is életüket áldozták mindazért, amire esküt tettek: a hazájukért, a hazáért, mindhalálig. Az ő özvegyeik, árváik azok, akiknek a hadigondozás jár, nem pótolva az elvesztettet. Amikor a h adigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítását megtesszük; amikor a hadigondozottak körét, az ellátás nemeit és annak finanszírozását érdemben módosítjuk, akkor erkölcsi kötelességünknek teszünk eleget abban az értelemben is, hogy az elmúlt rendsz erben hőseinkre igaztalanul ragasztott bűnösséget sugalló bélyeget egyszer és mindenkorra eltüntetjük, és ennek a szándéknak e gyakorlati kifejeződését tesszük meg a törvénymódosítással. Hangsúlyozom, egyetlen más úgynevezett szocialista országban nem tett ék földönfutóvá a hadigondozottakat, a hadiözvegyeket, a hadiárvákat, csak Magyarországon történt ez meg. Rendkívüli méltánytalanság volt ez, amit ’49ben ellenük elkövettek. Ugyanakkor a FideszKDNP nevében külön keresztényi szolidaritásból, együttérzésbő l és kötelességből is fontosnak tartom, hogy a Magyar Országgyűlés ezzel a törvénnyel azt a határozott akaratot is kinyilvánítja, hogy elutasítja az 1949ben meghozott politikai döntést, amely ellátásuktól fosztotta meg a második világháborúban elesett, el tűnt, hadifogságban elhunyt katonák özvegyeit, árváit, ezzel nem egy esetben elvéve tőlük a méltó emberi élet lehetőségét. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény az anyagi támogatáson túl az elmúlt rendszer bűnei miatt elnehezült életek erkölcsi jóvátételét is megcélozza akkor, amikor meghatározza mindazok körét, akiket anyagi támogatás megillet. Itt jegyzem meg, hogy a döntés súlyát és döntéshozói felelősségünket meghatározza az is, hogy a hadigondozottak részletes számadatait ismerve, az idő múlásával számu k egyre csökken, a gondozási körbe tartozók száma 2010 óta több mint 3700 fővel csökkent. A keresztény embernek kötelessége tudatosan, cselekvő módon fordulni a szegények, a társadalom peremére szorult emberek felé, akik között számos egyházi dokumentum kü lön is említi az özvegyeket és az árvákat. Csak egy példát említek: a második vatikáni zsinat Presbyterorum ordinis kezdetű dekrétuma pedig így fogalmaz: ne hanyagoljátok el az özvegyeket, az árvákat és a szegényeket! Az emberi méltóság egyetemes, sérthete tlen, jogaiban és kötelességeiben mutatkozik meg. Hozzáférhetővé kell tenni számára mindazt, ami a tisztes emberi élethez szükséges. Ez az, amivel a hadigondozottakat, akiknek létszáma 2014ben 6056 volt, a juttatásokon túl is kárpótolni tudjuk. Közgazdász ok mondják, hogy a gazdaság működőképessége az ország morális állapotával szoros összefüggésben van. A FideszKDNP szövetségi politika eredményességét mutatja, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének, teherbíró képességének arra a szintjére jutott, ho gy az 1945 utáni politikai diszkrimináció folytán juttatásoktól elesett hadigondozottakról e formában is gondoskodni tud. Alapvető keresztényi értékről szólva, az „érték” szó önmagában valami olyat sugall, ami nem mérhető gazdasági paraméterekkel. A keresz tény értékek felvállalása egyet jelent a legigazabb emberi értékek felvállalásával. Nem csupán egyházi vagy vallásos értékekről van szó, hanem egyetemes emberi értékekről, ezek között az életáldozat, a hősiesség, a hazafiasság, és részünkről ma ennek elism erése, a szolidaritás, az emberi méltóság körülményeinek megteremtése, mindezek kifejeződése ez a törvénytervezet.
