Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági j... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
4534 szerv, amely a magyar kormány, egész egyszerűen megtiltja neki, hogy eljárjon bizonyos ügyekben. Természetesen ilyenkor az ember vár és megnézi, milyen lesz ennek a gyakorlata. Úgy gondol om, nem ez lenne a kormány működésében az egyetlen olyan törvény, amikor Damoklész kardját helyezik valamely hivatal vagy éppen a társadalom szélesebb vagy szűkebb rétegeinek a feje fölé, de aztán később sosem kerül alkalmazásra. Ez a szabály sajnos nem il yen volt, egypárat muszáj felsoroljak. A GVH nem járhatott el a Főgáz MVM általi megvételekor, a takarékszövetkezetek államosításánál, az Antenna Hungária tavalyi államosításánál, az MKB bankban történt tulajdonszerzés esetében. De ugyanígy született tiltó kormányrendelet a Welt 2000 Kft. üzletrészének, valamint a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó tulajdonrészének felvásárlása esetében. Mi úgy gondoljuk, hogy mindezekkel a korlátozásokkal együtt, mé g akkor is, ha vannak innovatív és üdvözlendő új módosítások, új javaslatok is az elénk letett előterjesztésben, ennek a szabályrendszernek a pontosítgatása nem elégséges. Ebből egészen biztosan törölni kellene legalább a kormánynak azt a jogát, hogy GVHt korlátozhassa az eljárásban ahhoz, hogy ezt a Szocialista Párt is tudja támogatni. Ezért a Szocialista Párt tartózkodni fog a szavazáskor. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Kérdezem képviselőtársaimat, kív áne még valaki hozzászólni a vitához. Jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy számtalan alkalommal szóba került mind az általános vita, mind a bizottsági szakasz során, elmon dható, hogy a törvényjavaslatot valóban valahol tollba mondhatták, hiszen alapvető strukturális problémákat nem kezel. Említettük például a körbetartozásokat, ahol csak az aszfaltipart kiemelve elmondható, hogy 810 fős közvetítő cégekre jellemző, hogy elv iszik a bevétel, a pénzek nagyon nagy részét, a közbeszerzéseket, a kivitelezőkhöz végül alig jut el valami, vagy éppen ki sem fizetik őket. Tehát rendszerszintű problémákkal találkozunk, amiket a GVH segítségével talán könnyebben lehetne kezelni. Mégis cs ak részterületekre és részegységeket érintve próbál a jogalkotó beavatkozni. Az is látható, hogy a korábbi gyakorlat az volt, hogy egy közbeszerzés esetén és gyanú felmerülése esetén előfordult, hogy a bíróság nem adta ki a rajtaütés iránti kérelemre az ál dást, egész egyszerűen azért, mert nem érezte egyértelműnek a bizonyítékok tömegét. Tehát nagyon sokszor akkor sem tudtak beavatkozni a hatóságok, amikor erre bizony minden indok meglett volna. Éppen ezért, bár módosító javaslatunk csak minimális mértékben képes erősíteni ezen a rendszeren, de önmagában az a javaslat, hogy ha bármilyen visszaélés gyanúja merül fel, mondjuk, közbeszerzések esetében, akkor az idetartozó miniszter ne csak jogosult, hanem köteles legyen átadni az erről szóló dokumentációt; tula jdonképpen kötelező jelleggel induljon el egy olyan vizsgálati sor, ami adott esetben kikerülhetetlenné teszi a visszaélések feltárását. Innen nagyon könnyen eljuthatnunk oda, hogy egy olyan közbeszerzésekkel foglalkozó csomagra lenne szükség álláspontunk szerint, Magyarországon, amely lényege értelmében minden kiemelt beruházást automatikusan vizsgálna, tehát nem eseti jelleggel, nem jogosultságok alapján, hanem kötelező jelleggel. Mindemellé pedig egy olyan ármechanizmus bevezetését is szükségesnek tartju k, pontosabban: egy olyan árfigyelő rendszerét sokkal inkább, amely képes akár tólig határok megadásával, akár egy átfogó monitoringrendszerrel azt vizsgálni, hogy adott közbeszerzések esetében, adott ármeghatározás mögött állnake valódi piaci folyamatok vagy sem, indokolhatók ezek az árváltozások piaci mozgásokkal, piaci elmozdulásokkal, vagy egyezményes, adott esetben összebeszélés szagú megegyezések születnek. Nyilvánvaló módon nem tudjuk elérni egykét év alatt a német nyelvterület bizonyos részein ta pasztalható szintet, ahol körbetartozások kialakulása esetén vagy közbeszerzési visszaélések esetén
