Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ
4519 Rengeteg adminisztratív aktust változtat meg alapvetően az egészségügyben ez a javaslat, egyfelől nyilvánvalóan az európai uniós direktíváknak, illetve az eur ópai jognak való megfelelés érdekében, másfelől pedig a bürokratikus akadályok korábban elhatározott elhárítása érdekében. Ámbár mégis azt kell mondani, hogy bürokratikus akadályokat elhárító rendelkezéseket tartalmaz ugyan, még ha nem is olyan mértékben, mint ahogyan azt fideszes képviselőtársaink elmondják, hogy most aztán rengeteg bürokratikus akadály el fog hárulni, és hatékony lesz az egészségügy, illetve a megelőzés is. Itt kell megállnom egy szóra. Ugyanis ha szolgálja is ezt a célt, egészen biztosan nem éri el ez a javaslat. (21.20) Mi úgy gondoljuk, hogy az egészségügy a jelen állapotában, ahogyan nagyon sok felszólalásban is elmondtuk, rengeteg sebből vérzik. Az orvos, az ápolóelvándorlás, a hálapénz, az adósság kérdése, hogyan lehetne itthon tart ani a szakdolgozókat, a szakápolókat, úgy gondolom, ezek volnának azok a kérdések, amelyekre reflektálnia kellene a kormányzatnak, nem pedig egy jó iparosmunkát végezve letenni ide olyan adminisztratív aktusokat, illetve olyan adminisztratív rendelkezéseke t, amelyek valamilyen szinten elkerülhetetlenek voltak. Éppen abban a vitában hallhattuk államtitkár úrtól, már hogy akkor, hogy egy hét múlva jön az alapellátás javaslata. Most igaz, hogy ezen a héten jönni fog az alapellátás javaslata, tehát egy héten be lül vagyunk, csak a kettő között eltelt egy hónap. Attól félek, abban is lesz kellő csalódás egyébként az egészségügy szereplőinek, mint ahogyan úgy gondolom, hogy ebben az esetben is, ha már hozzányúl a kormányzat ezekhez a kérdésekhez, akkor lehetett vol na ez egy sokkal mélyrehatóbb, sokkal jobban a folyamatokat megértő, azokat elemző és azokra pedig megfelelő olyan válaszokat nyújtó előterjesztés, ahelyett, hogy egy adminisztratív, jó iparosmunkát ellátunk itt. Akkor is feltettem kérdésként, hol vannak a zok a többletforrások, amelyek az egészségügy rendelkezésére álltak, hiszen a chipsadó, a mindenfajta különadó, a dohánycégeket terhelő egészségügyi hozzájárulás, amit 11,5 milliárdra állítottak be a 2016os költségvetésben is, pedig idén is csak 9 milliár d fog belőle bejönni, az hova kerül, mit tudunk azzal kezdeni, illetve milyen olyan prioritási sorok vannak, amelyekre ezt el lehet költeni. Úgy gondolom, ezek azok a kérdések, amelyekre valójában reflektálnia kellene. Akkor még arányaiban sem volt ismert az egészségügy, illetve az EMMI költségvetése, bár már akkor is hangsúlyoztam, hogy egy eléggé komoly aránytévesztésben vagyunk akkor, amikor bizonyos számokat bizonyos célok mellé írunk, és más számokat írunk más célok mellé. Ezért most is gyorsan elmonda nám, hogy ameddig az egészségügyben a teljes infrastruktúra karbantartására 5,5 milliárdot adunk, és ugyanúgy 5,5 milliárdot adunk öt budapesti futballklub létesítményfenntartására és finanszírozására, addig úgy gondolom, minimum aránytévesztésben vagyunk. Ha a Magyar Olimpiai Bizottság kap 37 milliárd forintot, az Országos Mentőszolgálat pedig csak 32 milliárd forintot, akkor én úgy gondolom, hogy az EMMIben megint nem folytattak le nagyon fontos vitákat arról, hogy melyik az elsődleges prioritás. Szerint em a mentőszolgálat, még akkor is, ha olimpiai év következik. Persze az is érdekelne, hogy mire költ a Magyar Olimpiai Bizottság 37 milliárdot, de miért nem kaphatnak annyit a mentők is legalább. Legalább annyit, mint az Olimpiai Bizottság. Úgy gondolom, t alán még fontosabbak is. Ugyancsak akkor felmerült kérdésként, és még mindig válaszra vár az a kérdés, hogy akkor, amikor gyógyászati segédeszközöket vásárolunk, és azokat nyilvánvalóan bérbe lehet venni, ami, úgy gondolom, valamilyen szinten üdvözlendő fo lyamat, de akkor itt egy hatalmas összegről beszélünk. Itt egy nemzetközi, de legalábbis európai értékhatáros közbeszerzésről beszélünk. Bízom benne, hogy sikerül majd átláthatóan és úgy lefolytatni ezt a közbeszerzési eljárást, amelyben - hogy mondjam - n em kell majd kellemetlen kérdéseket feltenni, nem lesznek benne rokoni szálak, nem lesznek benne kormánypárthoz köthető szálak, hanem ténylegesen egy tiszta verseny lesz. Mint ahogyan az is, ahogyan a képalkotó diagnosztikát, a magánkézben lévő képalkotó d iagnosztikát -
