Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javasla... - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
4485 hogy jó az a megoldás, hogy végre hozzá tudtak nyúlni, és ezt a hiányosságot korrigálni kívánják. Ehhez, azt gondolom, a mi támogatásunkat is él vezni fogják. A másik része ennek a törvénytervezetnek a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáról, tehát a munkaerőkölcsönzésről szól. Azt hiszem, hogy mindenki ismeri, vagy legalábbis remélem, hogy nagyjából Magyarországon 500600 ezer megv áltozott munkaképességű ember éli az életét, legalábbis azok, akik magukat is ebbe a körbe tartozónak tartják; ettől több egyébként, a tartósan betegviszony keretei között lévők aránya meghaladja az egymillió főt, de maradjunk csak a megváltozott munkaképe sségűeknél. Ők is többen vannak, mint 500 ezren. Ilyen értelemben nyilván fontos az, hogy egy félmilliós kört érintő szabályozásforma tiszta legyen. Én ma is érzek aggályt e tekintetben, és ezt szeretném megosztani önökkel, illetve a figyelmüket is szeretn ém felhívni erre. Egy munkaerőkölcsönzés tekintetében nyilván mindig van az érintett ember, az alany, akiről szól a történet, és van a munkaerőt kölcsönbe adó meg a kölcsönbe vevő. Tisztázni kellene, hogy mi a szerepe a kölcsönbe adónak és a kölcsönbe vev őnek e tekintetben. A kölcsönbe vevők általában - nyugodt lelkülettel mondhatjuk - viszonylag alacsony számban és arányban igénylik a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatási forma életre hívása tekintetében, azaz munkavégzésre, megpróbálják m agukat bizonyos értelemben kihúzni ezen megváltozott sajátossági jegyekkel bíró emberek foglalkoztatásából. A szomorú példa, csak így oldaljegyzetként mondom, szomorú példa az erre, ami az államigazgatásban van, mondjuk, a minisztérium keretei között is ér demes lenne sorba venni a megváltozott munkaképességű embereknek a számát és az arányát, a minisztériumok keretei között történő foglalkoztatáshoz illesztetten. (18.50) És a képviselőtársaim, főleg a kormánypá rtiak, azt hiszem, igencsak rácsodálkoznának, ha ezeket a számokat, arányokat ismernék. Tehát lenne tennivaló, lenne mit tenni e tekintetben az államigazgatás és a miniszteriális felületek tekintetében is. Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód kiterjes ztése, annak a biztosítása: nem tudok másképp fogalmazni, csak úgy, hogy ez a gyakorlatban igazából nem érvényesül. Ezek az emberek egyébként is hátrányos helyzetben vannak, de a munkaerőkölcsönzés tekintetében olybá tűnik, hogy még hátrányosabb helyzetbe kerülnek; ezen mindenképpen változtatni kell. Szóval, azt mondtam, hogy tisztázni kell a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő szerepét, tisztázni kell a feladatát, a felelősségkörét, tisztázni kell azt, hogy ki a tényleges foglalkoztató valójában. Azonos sza bályok kell hogy megillessék a megváltozott munkaképességű embert is a foglalkoztatása kapcsán, ugyanúgy, mint a normál jogviszony keretei között történő foglalkoztatásnál. De még egyszer hangsúlyozom, ne a statisztikai létszám növekedésében, növelésében g ondolkodjanak csak, mert ha ebben gondolkodnak, akkor önmaguk becsapásának eleget tesznek, de a valós probléma megoldásában segítő kezet nem nyújtanak. Tudják, ismerik, a munkaadóknak rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. Ezért mondtam, hogy tisztázni kell a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő szerepét, mert ez egy jelentős tétel. Ha a 25 fő foglalkoztatotti létszám felett az 5 százalékot nem éri el a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási aránya, akkor egy jelentős összeget, 964 500 forinto t kell megfizetni egy adott esztendőben egy adott fő nem foglalkoztatása okán. Ezért kell tisztázni ezt a kettősséget, és arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a törvénytervezetben a kölcsönbe vevő szóhasználata jelentik meg, az van egyértelműsítve, az indoklási részében meg a kölcsönbe adó van egyértelműsítve. Tisztázni kellene, hogy melyik az, amelyikre vonatkoztatjuk például adott esetben a rehabilitációs hozzájárulás megfizetési kötelezettségeit, ha nem teljesülnek azok a peremfeltételek, amelyeke t az előbbiekben felsoroltam; 25 fő felett az 5 százalékot nem éri el a foglalkoztatottság mértéke. Egy szó mint száz: ezekkel a bizonytalanságokkal együtt is, amelyeket szerintem tisztázni kell és egyértelművé kell tenni - azért, mivel a diák, iskolaszöv etkezet keretei között végre, hosszú évek elmaradása után, a szakmai érvek előtt meghajolva, vagy mint mondtam, a népszerűségük
