Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Miért törvényesíti a kormány az adócsalást?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK:
4421 nem adóztak u tána. Ez semmiféle előnyt nem jelent. Ha erről a forrásról kiderült például, hogy törvény megsértéséből, bűncselekményből szerezték, ezután ugyanúgy meg kell fizetni az adót, a normál adót, és természetesen vállalni az egyéb következményeit is. Az ön példá ja nagyon rossz, mert Simon Gábor hiába fizetne be ide, attól nem mentesülne az adózási és egyéb jogkövetkezményektől sem. Sőt, még az ön által említett külföldiek sem, mert abban az esetben, ha ahol a jövedelmet szerezte, abban az országban kiderül, hogy ez bűncselekményből vagy törvénytelenségből származik, akkor ugyanúgy le kell folytatni ezen összegre vonatkozóan is a feltárást, és a következményeket az adózónak, ha külföldi, akkor is vállalni kell. Sőt, a kezelő pénzintézet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján ügyfélátvilágítási tevékenységet is folytat ebben a kérdésben, tehát semmiképpen nem egy pénzmosási tevékenységről van szó, hiszen szigorú szabályoknak kell megfel elni annak a személynek, aki ezt vállalja. Szeretném elmondani azt, hogy nem magyarországi, egyedi példáról van szó, például Németországban is ugyanezt a törvényi szabályozást vezették be a 2004. év elején, egy évig volt ott is hatályban, és ott is a költs égvetés elkönyvelhetett jó néhány milliárd euró bevételt. De ugyanezt a szabályozást alkalmazták lényegében Spanyolországban is 2012 áprilisában, 810 százalékos adókötelezettség, illetve bírság megfizetésével. De talán a legélőbb példa az olaszországi, ah ol a legnagyobb bevételt, jó néhány tíz milliárd forint bevételt tudtak elkönyvelni. Olaszországban is kedvező - talán itt a legkedvezőbb , 5 százalékos adóval lehetett megtenni ezen jövedelmek befizetését, illetve az adózását. Tehát azt tudom önnek monda ni, hogy az aggodalmai nem reálisak és nem valósak, egyrészt a nemzetközi példák, másrészt pedig a magyarországi jogszabályok is védik, hogy olyan emberek, olyan személyek ne mentesüljenek ezáltal az esetlegesen elkövetett bűncselekmények alól, akik tettei nek következményei vannak. Itt egyszerűen egy forrásbevonásról van szó, amit láthatóan az európai gyakorlat, az Európai Unió gyakorlata, a nemzetközi példák is alátámasztanak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Megköszönöm á llamtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Nem fogadom el, nem tudom elfogadni államtitkár úr válaszát. Államtitkár úr, a beszéde akár buzdító beszéd is lehet, hogy próbáljuk meg valaho gyan az adót elkerülni, elvisszük külföldre, és majd akkor később kedvezményesen hazahozzuk. Ön más országokkal érvel, és azzal érvel, hogy akkor újabb forrásokat lehet majd bevonni Magyarországon. Mi azt gondoljuk, hogy az a néhány milliárd, tízmilliárd f orint nem fogja megmenteni a magyar gazdaságot, viszont az egész magyar adórendszer hitelességét aláássa, továbbá rossz erkölcsi magatartást sugall a társadalomnak. Könnyen lehet, hogy sokkal többet veszítünk azon, ha az emberek bátrabban kerülik majd az a dókat, mert számítanak majd újabb ilyenekre. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzan ak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
