Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
4405 ratifikálta az emberiesség elleni bűncselekmények ül dözésére vonatkozó New Yorki egyezményt, és szabályozta azon bűncselekmények körét, ahol az elévülés az új Alaptörvény hatálybalépéséig nyugodott. Ezek a száraz jogi tények. A valóság pedig ezzel szemben az, hogy néhány, a sortűzperben meghozott, nem súly os, és nem állampárti vezetőt érintő ítélettől eltekintve Magyarországon a kommunista diktatúra által elkövetett tömeggyilkosságok teljes egészében büntetlenek maradtak. Nemcsak az emberek tömegeit élvezettel megkínzó és legyilkoltató Péter Gábor haja szál a nem görbült a rendszerváltozás után négy évvel bekövetkezett haláláig, de a mai napig minden egyértelmű jogalkotói szándék törvényi és immáron alkotmányos rendelkezése ellenére háborítatlanul élnek közöttünk a szabadságért és a demokráciáért harcoló embe rek tucatjait halálba küldő vérbírák, az őket megvádoló ügyészek és az emberölésekről döntő kommunista állami és pártvezetők. E tekintetben úgy tűnik, mintha az igazságszolgáltatás egésze a szervezeti és a személyi függetlenséget a jogszabályoktól való füg getlenségként értelmezné. Az ország és a magyar igazságszolgáltatás egészének szégyene az is, hogy a Biszku Béla ellen 21 éves késéssel emelt vád esetében négy év alatt még jogerős ítéletig sem sikerült eljutni. Annak a Biszku Bélának az ügyében, aki vezet ő alakja volt az 1956os forradalom utáni megtorlásoknak, aki az MSZMP Politikai Bizottságának 1957. december 10i ülésén azt mondta: „Az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál, a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ít élet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma.” Ez az egy ügy - mint cseppben a tenger - és az elmúlt 25 év történései összességükben mutatják, hogy az igazságszolgáltatás esetében nemcsak a szándék, de a hozzáértés is hiányzik ahhoz, hogy az e rkölcsi rendet helyreállítandó legalább jelképesen megtorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek az emberiség történetének legsötétebb lapjára tartoznak. Nem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy külső szemlélőként rögzítsük a helyzet tűrhetetlenségét és a zt, hogy ami már rég nem igazság, csupán jogszolgáltatás címén ezen a területen az elmúlt 25 évben történt, az lábbal tiprása az áldozatok emlékének. (13.40) Támogassuk együtt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának azon javaslatát, mely a lengyel mintát átvéve, a távol lévő terhelttel szemben folytatott büntetőeljárás szabályaihoz hasonlóan, az elkövető halála esetén is lehetővé teszi a büntetőeljárás lefolytatását. Tegyük egyértelművé, hogy az ilyen típusú eljárásokban a Nemzeti Emlékezet Bizottságát mint alkot mányos intézményt nem kizárólagosan, de legalább egyik szakértőként feltétlenül ki kell rendelni. A kommunizmus számtalan áldozata azért fizetett az életével, mert a szabadságért és a demokráciáért küzdött a diktatúra alatt, a diktatúrával szemben. Nekünk, akik haszonélvezői vagyunk az általuk kivívott szabadságnak, kötelességünk, hogy nem a bosszú, hanem az erkölcsi rend helyreállításának szándékával tegyünk meg mindent a megkésetten is időszerű igazságtételért. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormán ypártok soraiból.) ELNÖK : A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Megadom a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy Biszku Béla megítélésének kérdésében egy demokratikus országban nincsenek jobboldali és baloldali politikusok, hanem csak demokraták és antidemokraták vannak, és aki demokratának tartja magát, annak egyértelmű a véleménye azzal kapcsolatb an, hogy Biszku Bélának mind erkölcsileg, mind jogilag felelni kellene azokért a tettekért, amelyeket elkövetett. És hogy 2015ben ezt még nem tudjuk kimondani, és nincs erről jogerős döntés, ez a parlamentnek egy 25 éves mulasztása. Az pedig, hogy egy ily en, a közvélemény számára - és mindenki számára, aki az elmúlt évtizedekben itt élt Magyarországon - egyértelmű helyzetet a bíróság nem tud megítélni négy év
