Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
4387 ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Akkor megadom a szót Nagy István államtitkár úrnak. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm, hogy a parlament nyilvánossága elé hozta ezt az ügyet, hiszen akkor, amiko r a baj megtörténik, az szerintem nem ismer határokat, még azt sem, hogy ellenzéki vagy kormánypárti képviselő van ott. Magam is SzabolcsSzatmárBereg megyei vagyok, ott születtem, tehát tudom, hogy mit jelent kiszolgáltatottnak lenni a természetben. Hogy ki milyen hevülettel dolgozik, az mindig attól függ, hogy milyen lehetőségei vannak, és higgye el nekem, hogy a Magosz a maga minden eszközével azon van, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy a gazdák kárenyhítést kaphassanak. A klímaváltozás okán egyre gyakrabban előforduló elemi károk mezőgazdasági hatásainak csökkentése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium nagy hangsúlyt fektet a kockázat megelőzésére és a kockázat kezelésére. A mostani kár kapcsán tisztában vagyunk azzal, hogy a gyors segítség mi lyen fontos lehet, ezért megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a károsult mezőgazdasági termelők addig se maradjanak pénz nélkül, amíg az agrárkárenyhítési rendszerből a kifizetéseket megkapják. A jégverés miatt kieső források pótlására a 2011 májusában fa gykárt szenvedett termelők számára kialakított hitelprogramhoz hasonlóan szóba jöhet egy hosszú lejáratú, kedvezményes feltételű hitelkonstrukció. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot az MFBvel, a Magyar Fejlesztési Bankkal annak feltérképezése érdekéb en, hogy mi a legoptimálisabb eszköz a jégverések által sújtott termelők megsegítésére. Magyarországon a jégkár az egyik leggyakrabban előforduló káresemény, amely évről évre jelentős károkat okoz nemcsak a mezőgazdasá gnak, hanem a lakosságnak is. Mint ahogy képviselő úr is tudja, a 2012ben megújított agrárkárenyhítési rendszer, amelyet azóta folyamatosan fejlesztünk, a jégkárt is kezeli. Bővült a lefedett károk köre, javult a kárfelmérés, kármegállapítás és a teljes k árenyhítési folyamat hatékonysága. A jogos termelői károk kezelése érdekében a korábbi 30 százalékos kárértékhatárt leszállítottuk 15 százalékosra, és 2014 novemberében bevezettünk egy elektronikus rendszert, amely megkönnyíti a termelők kárbejelentését, e záltal lehetőség nyílik parcellaszintű lokális károk bejelentésére is. Fontos, hogy a mostani jégesőt és jégesőkárt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentsék be a károsult termelők, amelyben a falugazdászok természetesen segítséget nyújtana k. Idén a rendszerhez még június 16áig csatlakozhatnak önkéntesen azok a kistermelők, akik nem kötelezően tagok. Kérem, segítsen, hogy fölhívjuk a termelők figyelmét, hogy most még minden további nélkül csatlakozhatnak és teljesen törvényesen, a kártalaní tásban ez nagyon nagy segítséget fog jelenteni. 2012 óta díjtámogatást is nyújtunk a mezőgazdasági biztosításokhoz, melyek a jégkárt is lefedik. Megfelelő biztosítás hiányában ugyanis az egyébként járó kárenyhítési juttatásnak is csak a felére lesz jogosul t a termelő. Az idei támogatás mellett köthető biztosítások határidejét június 30áig meghosszabbítottuk. A kárenyhítés mellett a megelőzés is kiemelt fontosságú. Ebben a ciklusban a Földművelésügyi Minisztérium célul tűzte ki a jelenleg is működő délmagy arországi mellett egy, az egész országot lefedő jégesőelhárító rendszer kiépítését, amelynek működtetését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára. Szintén nagy hangsúlyt fektetünk az új vidékfejlesztési program keretében hamarosan meghirdetésre ke rülő olyan kockázatmegelőzési beruházásokra is, mint például a jégháló és annak a telepítése. Nagyon remélem, hogy érzékeli képviselő úr, hogy nemcsak az egyes problémákat szeretnénk megoldani, hanem elhárítani mindazt a bajt, ami az elkövetkező időszakban generálisan következhet. Természetesen felelősséggel vagyunk az iránt, ráadásul Szabolcsnak az egyik legszegényebb körzetéről beszélünk, hogy ott a megélhetési forrást biztosítsuk. Azért is dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium azon, hogy gyors megoldás sal valamilyen pénzügyi támogatást, segítséget tudjunk nyújtani ezen gazdáknak, hogy egy másodvetés keretében valamilyen szinten tudjuk mérsékelni azt a
