Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
4374 történő adatszolgáltatásnak nem lehet semmi lyen következménye az érintettekre nézve. Mentességet csak azok kaptak, akik igazolni tudták, hogy hűségesek maradtak a magyar nemzethez a nehéz időkben, hogy üldözték őket azért, mert magyarnak vallották magukat. Jellemző, hogy a rendelet eleve 10 százalé kban maximalizálta a mentesíthetők létszámát. A kitelepítésről szóló rendelethez kapcsolt végrehajtási utasítások azt is szabályozták, hogy a kitelepített svábok minden tulajdona a magyar államra száll. Erre azért volt szükség, mert a magyar kormány tervei szerint a Csehszlovákiából érkező magyarokat és a földosztásból kimaradt alföldi szegényparasztokat kívánták betelepíteni a svábok üresen maradt házaiba. Egy gondolatmenet erejéig kitérnék arra is, hogy a már akkor is az emberi jogok és a nemzeti önrendel kezés támogatóinak szerepében tetszelgő nagyhatalmak a háborút követő potsdami konferencián hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország kitelepítheti német nemzetiségű állampolgárait. Erről kevés szó esik, hiszen mint tudjuk, a t örténelmet a győztesek írják, így ezeket az apróságokat nem részletezi a háború utáni történetírás. Összességében elmondható, hogy a háború alatti vándorlásokkal együtt a magyarországi németség kevesebb mint felére csökkent, alapvetően megváltoztatva ezzel a Dunántúl etnikai színezetét és felgyorsítva a maradék németség beolvadását. A magyarországi németek összesen 640 ezer holdnyi földbirtokából a földosztás és a kitelepítések során 500 ezer hold földet vettek el. Ezeket túlnyomórészt az országon belül átt elepülő gazdáknak, kisebb részben a Csehszlovákiából menekülő magyaroknak adták. 60 400 házból 15 650 maradt a svábok tulajdonában. A nagyszámú német ajkú közösségből származott, illetve német felmenőkkel bírt mások mellett: Puskás Ferenc, Gundel János, Ha uszmann Alajos, Hild József, Kitaibel Pál, Semmelweis Ignác, Munkácsy Mihály, Herczeg Ferenc, Liszt Ferenc vagy éppen Ybl Miklós, és még sorolhatnám a neveket. Rajtuk kívül is sok olyan alakja volt történelmünknek, közéletünknek, akik büszke német identitá suk mellett magyar önazonossággal is bírtak, és a közös haza jólétének érdekében tevékenykedtek. Emlékezzünk hát tisztelettel egykori német polgártársainkra, akik a társadalom hasznos tagjaiként több száz évig köztünk éltek. Segítsük őket kultúrájuk megtar tásában, hagyományaik ápolásában, hiszen ezzel is hazánkat, Magyarországot erősítjük. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. „A gyermekek jelentik a mosolyt a jövőben” címmel napirend utáni felszólalásra jel entkezett Dúró Dóra képviselő asszony, a Jobbikképviselőcsoportból. DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Május utolsó vasárnapján ünnepeljük a gyermeknapot, gyereknapot, és ez egy jó alkalom arra, hogy áttekintsük azt, hogy a magyar társadalomban, a magyar politikában mit is jelent a gyermek, mit jelentenek a gyermeket nevelő családok, hogyan segítjük őket abban, hogy a kívánt gyermekeiket világra tudják hozni. 1980 óta fogy a magyarság lélekszáma, tehát 35 évet el vesztegettünk, 35 éve arról beszélhetünk, hogy a magyar emberek száma nem növekszik, a magyarság nem gyarapodik, hanem fogy, zsugorodik. És ez csak a csonkaországi statisztikát jelenti, ha a határon túli területeket is hozzácsatoljuk, akkor még rosszabb a helyzet. Ha a családtámogatási rendszert vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy 2011 óta a családi adókedvezmény mértéke változatlan. A második gyermek után járó emelést pedig a tavalyi évben kétszer ígérte meg a kormányzat, hogy idén január 1jétő l, tehát 2015től bevezetik, nyilván két kampány is volt, amikor erre szükségük volt, majd nem történt semmi. Jövőre lehet elkezdeni egyáltalán a második gyermek után járó családi adókedvezmények növelését.
