Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Sneider Tamás (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Hajlandó-e a kormány a Magyar Posta tulajdonában lévő JNT Security több mint félezer munkatársa jogos követelését megismerni, a kialakult helyzet megoldásában pedig közvetíteni?” cí... - SNEIDER TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
4356 munkatársa jogos követelését megismerni, a kialakult helyzet megoldásában pedig közvetíteni?” címmel. Sneider Tamás képviselő urat illeti a szó. SNEIDER TAMÁS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Posta tulajdonában lévő, 594 főt foglalkoztató JNT Security nem nyitott a munkavállalókkal tör ténő egyeztetésre, ami - nem győzöm eléggé hangsúlyozni - állami tulajdonú cég esetében különösen elfogadhatatlan. Mert miről is lenne szó? A 2013ban elfogadott mérleg szerinti eredménye alapján 1,3 milliárd forint profitot termelő Magyar Posta nem hajlan dó megadni azokat a követeléseket a tulajdonában lévő cég munkavállalóinak, amelyeket saját munkatársainak biztosított. Pironkodás nélkül talán ki sem lehet mondani, a szakszervezet az alapbérek átlagos 5 százalékos növelését, valamint a béren kívül juttat ások 22 ezer forint/fő/év összegű növelését szeretné elérni. Ez utóbbi havi szinten 1835 forintot jelent. A munkavállalók hónapokon át eredménytelenül tárgyaltak a munkaadóval, ezért a kiszolgáltatott helyzetük javítása érdekében a törvények adta kereteken belül kilátásba helyezték a munkabeszüntetést. Megegyezés helyett a cégtől kirúgták a szakszervezeti ügyvivőt, majd a sztrájk alatt az egyeztetéseket is felfüggesztették. Megjegyzem, a szakszervezeti tisztségviselők szólás- és véleménynyilvánításához fűző dő szabadságát Európa ezen részén két és fél évtizede nem ildomos korlátozni, pláne nem megtorolni. Bízom benne, hogy a miniszterelnök által meghirdetett elvek nem maradnak meg a szlogenek szintjén, és az erő helyett a figyelem politikáját fogják ezután kö vetni. Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy legyen tekintettel a munkavállalók családtagjaira is, szíveskedjen közreműködni abban, hogy mielőbb megegyezés szülessen a JNT Security és a sztrájkkészültségben lévő munkavállalók között. Várom válaszát, mi niszter úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Sneider alelnök úr. Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen képviselőtá rsam kérdését, ami látszólag egy periférikus kérdést érint, de igen fontos azért, mert a magyar államnak, így a törvényhozásnak és a végrehajtó hatalomnak is okkal lehet feladata és felelőssége a Magyar Posta működését illetően. Ön jól idézte, hogy a liber alizált piaci viszonyokkal együtt is a Magyar Posta egy nyereségtermelésre képes vállalkozás; döntő mértékben azért, mert javult az üzemhatékonysága úgy, hogy nem bocsátottunk el embereket, és közben új piacokon, például a logisztikai piacon sikerült jelen tős térfoglalást biztosítanunk a klasszikus postai szolgáltatások mellett. Ez azt jelenti, hogy a Posta működtetésében van fantázia, helyesen tesszük azt, ha a Postát megpróbáljuk versenyben tartani a megváltozott körülmények ellenére is. Ennek egyik nagyo n fontos pontja a saját értékszállítási hálózatuk, illetve a JNT nevezetű cég, amely a Posta tulajdonában álló gazdasági vállalkozás, és a feladata, hogy az egyébként privatizált pénzszállítási viszonyok közepette, állami cég saját pénzszállító vállalataké ppen a Posta készpénzforgalmát támogatni tudja. Ezzel jelentős költségmegtakarítást érünk el, ez egy stratégiai ágazat, eszünk ágában sincs kiszervezni, illetve eszünk ágában sincs másokra bízni. Mindenféleképpen olyan céggel szeretnénk az értékeket szállí ttatni a Postán, amelyik állami vagy postai érdekkörben, többségi tulajdonban van. Ez nagyon fontos dolog meggyőződésem szerint, ezért követtem azt a sztrájkhangulatot és azt a sztrájkhelyzetet, ami kialakult. Németh Lászlóné államtitkár asszonyt, korábbi miniszterkollégámat arra kértem, hogy a szakszervezet és a cég vezetése között még akkor is próbáljon meg egyezséget létrehozni vagy közvetítsen, ha egyébként a sztrájkban - ön is pontosan tudja - a 600 dolgozónak csak egy része vett részt, illetve a sztrá jk végére 10 százalék alá csökkent a részvétel a dolgozói arányszámhoz képest, tehát az összdolgozóknak csak a 10 százaléka, illetve annál kevesebb
