Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS (Fidesz):
4316 és azt gondoljuk, hogy ez Magyarországnak, a magyar g azdaságnak, a magyar társadalomnak, a magyar kultúrának az érdekében van. (Zaj, folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.) Az nem jelenti azt egy pillanatig sem, hogy ne lennének vitáink, hogy adott esetben (Folyamatos közbekiáltások a Jobbik soraiból, k öztük Szávay István: Megalázták a miniszterelnököt! Porig!) jogosan ne szólalnánk föl az Európai Közösségben, és ne hangoztatnánk folyamatosan az Európai Közösségen belül is a nemzeti érdekeinket. Természetesen a magyar kormány számára az ön á ltal felhozott élelmiszeripar fejlesztése is kulcskérdés, a magyar élelmiszeripar fejlesztése az előttünk álló uniós fejlesztési időszakban elképzelhetetlen lenne az Unió támogatása nélkül. Alapvetően változik körülöttünk minden, hiszen most eltörölték a t ejkvótát, nemsokára el fogják törölni a cukorkvótát. Magyarországnak alapvető érdeke az, hogy egyébként az illegálisan az országba bejövő élelmiszertől megvédje ezt az országot. Ezt szolgálja az az ellenőrzési rendszer, amelyet idén vezettünk be. Ezt szolg álja a sertéshús áfájának a csökkentése is, tehát ebből a szempontból minden bírálata és kritikája megalapozatlan. (Magyar Zoltán: Idő!) Ne legyenek kétszínűek, mondják meg az igazságot, tagjai akarnake lenni az európai szövetségnek, és szégyellike magu kat a zászlóégetés miatt avagy nem. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Nem! - Vona Gábor: Mindkettőről elmondtam a véleményemet.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Fidesz k épviselőcsoportjából: „Hősök voltak” címmel Vargha Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! VARGHA TAMÁS ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A XX. századi háborúk során hatalmas áldozatot hozott ez a nemzet, és itt nemcsak a harcokban elesett hős honvédekre gondolunk, hanem az otthon maradottakra, a csonka családokra, az özvegyekre és a gyermekekre, akik közül sokan nem ismerhették az édesapjukat sem. (Z. Kárpát Dániel a miniszteri széksorhoz lép.) Minden településnek volt hős i halottja, ezért a faluközösségek akkor is állítottak volna emlékműveket, ha erre nem kötelezi őket egy 1917es minisztériumi rendelet, és akkor is emlékeztek hősi halottaik életáldozatára, amikor május utolsó vasárnapját az 1924. évi XIV. törvénycikk még nem emelte a hősök vasárnapjává. (Z. Kárpát Dániel L. Simon Lászlóval konzultál.) 1945 májusában még megtartották a hősök napját, aztán már emléknapnak sem számított, és a rendszerváltozásig hivatalos megemlékezésekre sem kerülhetett sor. Ezért 2001ben a magyar Országgyűlés, a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül minden esztendő utolsó hónapjának utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította. Hősi halottainknak sokkal tartozunk. Először is tartozunk magunkat kiművelni nemzetünk tör ténelmének ismeretében. Tartozunk azzal is, hogy méltó módon becsüljük meg elődeinket, hőseinket, és végül a mi nemzedékükre különös kötelesség is hárul. A mi nagyapáink és dédapáink harcoltak a nagy háborúban, ezért mi vagyunk az a generáció, akik még ism erhették az első világháború harcaiból hazatért hősöket, és így immár a mi kötelességünk, hogy az emlékezés fonala sohase szakadhasson meg. Ezért is fontos, hogy a honvédelem napja és a hősök vasárnapja Székesfehérváron megbecsült emléknap legyen, és azért is, mert Székesfehérvár jelkép, a magyar nép szellemiségét, történelmét, nemzeti önazonosságát hordozza, és ezáltal hazánk történelmében, ezen belül hadtörténelmében is meghatározó helyet foglal el, hiszen Székesfehérvár ma is katonaváros. A fenti gondola tot követve hagyományteremtő céllal indítottuk útjára 2013. május 21én, a honvédelem napján a „Mind egy szálig” jótékonysági adománygyűjtő programot, amely főhajtás minden háború hősi halált halt magyar és főként fehérvári katonája előtt, és lehetőség arr a, hogy
