Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
4234 éppen a gazdasági növekedés, amiről szintén esett szó, ezeket kritikával illetni… Nagyon sok kritikát lehetne mondani egyébként, kedves jegyző asszony, azt gondolom, de pontosan azokba belekapaszkodni, amik a tények és a számok nyelvén - a számok makacs dolgok, ahogy szoktuk mondani - abszolút nem állják meg a helyüket, nem túl konstruktív dolog. Végezetül csak azt szeretném mondani, hogy én azt elfogadom, hogy a mindenkori ellenzéknek az a dolga, hogy kritikákkal illesse a mindenkori kormányzatot, biztos , hogy ezt annak idején, az önök kormánya esetében, az MSZPkormány esetében is így tette az akkori ellenzék is, de azért fontos lenne, hogy mindezt a tényszerűség alapján tegyék meg. És én nem szeretnék itt önöknek, a tapasztalt, rutinos képviselőknek egy éves országgyűlési képviselői tapasztalatommal erről előadást tartani, de azért azt gondolom, az ország előmenetele szempontjából nagyon fontos lenne egy egészséges nemzeti minimumnak a megteremtése - és sajnos ebben a mai vitában ennek jelét sem láttam (D r. Józsa István közbeszól.) , és ez nagymértékben köszönhető az ellenzéknek. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Novák Előd képviselő úr, Jobbikképviselőcs oport. Megadom a szót. NOVÁK ELŐD ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elképesztőnek tartom, hogy míg az egykori besúgókat, állambiztonsági ügynököket védi a kormány, addig hadat üzen a reklámügynököknek. A reklámügynökségeket, a kis- és középvállalkozásokat szeretnék ellehetetleníteni, lényegében szinte betiltják a tevékenységüket. Ezek a kis- és középvállalkozó reklámügynökségek tömegesen fordultak a Jobbikhoz, vagy közvetlenül, vagy érdekképviseleti tömörüléseken keresztül. E cégek meggyengítése, kiiktatása a rendszerből olyan elfogadhatatlan politikai előnnyel is járhat a kormány számára, hogy a médiumok közül sokan közvetlenül a kormánynál fognak és a kormánynál kell hogy kilincseljenek megrendelésért, tehát még inkább indokolt le sz jóban lenni médiaszereplőként egy médiumnak az állammal, ha egyáltalán bármiféle kormányzati hirdetést szeretnének, márpedig a jelenlegi kormányzat alatt ez legalábbis egy hatalmas szelete a piacnak. Ez, én azt gondolom, nem egy egészséges felállás, min t ahogy nem volt korrekt az sem, hogy a reklámadót arra használták fel, hogy zsarolják a különböző médiumokat, főleg, mondjuk, az RTL Klubot, hogy még kormánybarátabbak legyenek. Nem erre valók a különböző jogszabályok, ezeket elvi alapon kellene meghozni, nem pedig úgy, hogy tartalomszerkesztésként belenyúljanak, és még kormánybarátabbá tegyék önök a különböző médiumokat. Az nyilvánvalóan valótlan indokolás, ami a törvényjavaslatban is szerepel, hogy a jelenlegi rendszeren azért kívánnak változtatni, mert eddig torzultak a piaci viszonyok, hiszen épp hogy most torzítanának. Ahogy az egyik reklámügynökség vezetője fogalmazott: a 15 százalékos fix jutalék bevezetése alapvetően rombolja a piaci viszonyokat, ez olyan, mint ha a kormány törvényben rögzítené a ke nyér, a tej, a gáz, a cukor, a számítógép vagy akár a hajnyírás árát is. Valóban, erőszakosan nyúlnak bele ezzel a javaslattal a piaci folyamatokba, és ez újabb hatalomkoncentrációval jár. Sőt, egyes reklámügynökségek hozzánk eljutott vélekedése szerint ez a jelenlegi javaslat főként arra való, hogy a jelenleg lekötött szerződéseket, amelyek akár évekre előre lekötésre kerültek, és amit akár itt a Simicska Lajossal való háborúzásukban már megbántak, hogy ezt lekötötték néhány évre előre, azt most fel kellje n bontani, és újra kelljen kötni. Ez nyilvánvalóan ott érdekes, ahol mondjuk, egy fél éve, egy éve kötöttek hatalmas reklámszerződéseket akár évekre előremenőleg - persze ma már mással kötnék meg ezeket a reklámszerződéseket, de felbontani jogszerűen ezeke t nem lehet. Most a törvénymódosítás miatt persze majd akár indokolt lehet, kötelező lehet ezeket a szerződéseket is felbontani. Ez a törvényjavaslat a jogalkotási törvény előírásainak sem felel meg, hiszen annak a 2. § (3) bekezdése szerint a jogszabály h atálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő
