Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
4221 célunk az, hogy ne legyen ke ttős díjazásra lehetőség. Pont ezért a jelenlegi reklámközvetítő, a reklámot közzétevő, jellemzően médiaszolgáltató reklámbevételeinek 520 százalékát bónuszként kapja meg év végén. A kormány előterjesztésével eltörölné ezt a bónuszrendszert, hiszen annak jelentős piactorzító hatása van. A törvényjavaslat 2015. július 1jétől átalakítja a stabilitásmegtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összességében azt gondolom, hogy az előterjesztés és az ehhez kapcsolódó jogszabályok egyértelműen a befektetők és a vállalkozások kiszámíthatósági helyzetét növelik, és a versenyképesség erősítése a cél. Még egyszer szeretném összegezni a legfontosabb célokat, nyilván itt a költségvetésre gondolok elsősorb an: a munkahelyteremtés, az adócsökkentés, a családi adókedvezmények továbbvitele, illetve több kisadó megszüntetése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kiss László képviselő úr a következő, MSZP. Tessék! KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazából a költségvetést megalapozó törvények között egy igazi gyöngyszemet is találhatunk. Én is a reklámpiac megváltoztatására irányuló szabályozást szeretném kiemelni, ugyanis olyan s zabályozást alkot a kormány, illetve kíván alkotni a kormány, amely gyakorlatilag senkinek nem lesz jó. A jövőben ugyanis a reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses viszonyban a médiacégekkel, és nem kaphatnak bónuszokat sem a médiumoktól, ugyanakkor pe dig az ügyfelek, akik ezek után közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal, kötelesek lesznek 15 százalékot fizetni az ügynökségeknek. Felmerül a kérdés, hogy pontosan milyen munka után is fogják ezt fizetni, illetve miként lehet egy jogállamban kötelezően előírni egy díj mértékét. Megdöbbentőnek tartottam Tuzson Bence képviselőtársam érvelését e tekintetben. Egyrészt korrupcióval vádolta meg a médiapiac szereplőit, amit én egész egyszerűen nonszensznek tartok, másrészt pedig azt a jogi nonszenszt, miszerin t egy polgári jogi szerződésben kötelezően előírnak díjat, és kötelezik a szereplőket, és egy 2025 év után gyakorlatilag kiforrott rendszert alakítanak át kötelező jelleggel, ezt azzal magyarázni, hogy a médiakereskedő cégek nem az ügyfelek érdekét képvis elik, egész egyszerűen nonszensz. Azért senki nem gondolhatja komolyan, hogy komoly piaci szereplők, multinacionális cégek, hirdetők sokszor tíz- és százmilliókat fizetnek egy olyan médiaügynökségnek, aki, úgy érzik, hogy nem képviseli az érdekeiket. Ne be széljünk komolytalanságokat! Itt nyilvánvalóan arról van szó, hogy a kormányzat megegyezett a médiumokkal abban, hogy ők tudnak azon spórolni, hogy ezeket a bónuszokat, amit eddig a médiacégek fizettek a reklámügynökségeknek, ezentúl nem kell befizetni. It t erről van szó. Nem jár jól sem a megrendelő, sem a közvetítő cég. Azok a cégek járhatnak egyetlen esetben jól, akik a nagy médiumok, akik jelenleg ilyen bónuszokat kell hogy fizessenek. Más ezzel nem jár jól, nem jár jól a hirdető sem. Francia és román p éldát lehet mondani Európában, amikor ilyen szabályozás van, erre kitért az előterjesztő és Tuzson képviselőtársam is. Persze, nem akarok itt szómágiával élni, hogy tehát lehet mondani egy sor más európai országot, ahol ilyen szabályozás nincsen, tehát ket tő van, több nincs, de mondjuk, erről ne beszéljünk. Inkább beszéljünk arról, hogy Franciaországban 20 százalékkal csökkent az ágazatban foglalkoztatott emberek létszáma a bevezetést követően, tehát embereket bocsátottak el ebből az ágazatból, vagy Romániá ban, ahol 1520 százalékkal csökkent a médiapiac volumene a szabályozást követően. Tehát itt arról van szó, hogy abban a két országban, ahol ezt a szabályozást önökhöz hasonlóan bevezették, ott az egyik esetben embereket bocsátottak el, a másik esetben ped ig a gazdaság egyes szegmenseit fogta vissza ez a szabályozás. Ilyen hatással járt ez. Máshol pedig be sem vezették.
